Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1872

6 6. Mennyiségtanból: alsó és felső rangú egyenletek t&na több ismeretlennel, viszonyok, arányok, és sorok tana, sorszámtan, összetett kamattan, — továbbá tértan ide értve a A mértana is. Nincs kézi könyv ......... hetenként 4 óra 7. Középkori világtörténet második fele. K. k. kézirat . . . . . „ 3 „ 8. Állattan K. k. kézirat ........ . „ 5 „ 9. Vegytan. K. k. mint fölebb . . . . . . . . ,, 2 „ 10. Lélektan második fele. K. k, mint íölebb . . . . . . ,, 2 ,, D) Középtanoda VI. osztály Vallástanból: Helvét hitvallás l. félév: I—XL Rész. — 2. félév: XII-XXIV. Részig. Het. 2 ó. Magyarnyelv: Költészettan, P. Szabó Káról kézikönyve szerint, házi dolgozatokkal. í. félév: Verstan és a lyrai költészet, 2. félév: az epicai és drámai költészet. Hetenként 3 órán. A házi dolgozatok tárgyai voltak: különböző verssorok, madrigal, az ,emlékezet' czimü rondeau átdolgozva folyóbeszédbe, chria a szülök iránti szeretetről, szabadon választott tárgy felett dal, levél a karácsonyi szünnapok tapasztalatairól, elégia, leirás a tavaszról, chria Horác II, k. 3 ó. alapján, epigrammok, dalok, románc. Latinnyelv: 1. félév: Ovid változatai (metamorphosis) I. k. 1—150, 262—312. II. k. 201 — 322. III. k. 138 — 250. Virgil 1. 4. 10 idyllje, Aeneiséböl I. k. 1-305 és II. k. 1—315. 2. félév: Horác Ars poeticája, és az I. k. 1. 2. 3. 4. 9. 14. 22. 24. 31. 37. II. k. 3. 14. 17. 18. III. k. 1. 2. 3. 6. 30. IV. 7. Epod. 2. Félévenként 18—20 gyakorlattal. Hetenként 5 órán. Hellennyelo: Az egész igeragozás, megfelelő gyakorlatokkal Curtius-Kiss és Schenkl-Kiss kézikönyve szerint és Xenophon Anabasisának III. k. 1. 2. fejezetei, elemzéssel, gyakorlatokkal. Het. 4 órán. Hitregetan: 1. félév: A görög s római istenek. 2. félév: a hős mondák. Báttaszéki Lajos kézikönyve szerint, a hellenórákon. Németnyelv: 1. félév: Oltrogge olvasókönyéből Julius Caesar, St. Menrad. — 2. félév: Napoleon és Bürgschaft cimü elbeszélések és költemények nyelvtanilag elemezve. Hetenként 2 órán. Történelem s földrajz : Egész éven át. Az ókori világtörténet s földrajz, kézirat alapján. Het. 4 órán. Természettan: 1. félév: Hő-és hangtan.— 2. félév: a vegytan, a) A nevezetesebb elemek ismertetése; b) Elsőrangú egyesületek : c) Savanyok, aljak és indifferens egyesületek, másodrangú egyesületek. Het. 2 ó. Mennyiségtan: 1. félév: Számtanból: a) tiznek egész és tört hatványai, sark- és nem sarkszáinok (numeri cardinales et intercaleres) rövid elmélete, az ebből folyó tizedes törtek ismertetése, b} A tizedes törtek összezése, kivonása, szorzása, osztása, hatványozása és gyöközése. c) Közönséges törtek tizedessé változtatása; végetlen tizedes törtek, ezeknek peridousai. d) A logaritlnnok megismertetése, e) A logarithmus keresés módja, f) Szorzás, osztás, hatványozás és gyöközés logarithmokkal egész és törtszámoknál. — Mér tanból: a) Pythagorás tétele, b) Húrtan (doctrina de chordis); még pedig — a kör fele- harmada: negyede- ötöde- hatoda- hetede- tizede húrjának kiszámítása, c) A körívekhez tartozó húrtani tangensek ismertetése, számítása, d) A körületnek az átmérő-és sugárhoz való. ismeretes viszonyának lehúzása. 2. félév: Számtan: Az egyenlettan. a) Az egyenletek ismertetése, b) Az egyenleteket illető mathematicai alaptörvények. c) Az egyletek célja és használata — gyakorlati példákkal az egy ismeretlenü első- és másodrangú egyenletekből. — Mértan: A sik háromszögmértan (.trigonometria, a) Trigonomotriai függvények ismertetése linearis és számértéki tekintetben, ezek sugárhozi viszonyának kiszámítása, b) A derékszögű háromszögökre vonatkozó nevezetesebb kérdések megfejtésének módja )resolutio triangulorum rectangulorurn) c") A nem derékszügü háromszögökre vonatkozó nevezetesebb kérdések megfejtési módja (resolutio triangulorum obliquangulorum). d) A szabályos sokszögök felszínének oldalaik nagysága és száma alapján való trigonometriai kiszámítása. Hetenként 3 órán. összesen 24 óra. V. osztály Vallástanból: 1. félév: A heidelbergi káté III. Része. — 2. félév: Magyarhon hitjavításának történelme. Kézirat. Hetenként 2 órán.