Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1947

16 beszámolókba tekintünk, láthatjuk mennyire jellemző erre a két évtizedre a merev művelődési terület. Az önképzőkör ekkor még csupán a magyar irodalmi „szakosztályt" jelenti. Már a megindulás elhatározásai- , ban szabta meg magának a kör ezt a keretet. Az akkori idők irodalmi problémáitól, íróitól eléggé elzárkózott a kör. Ez azonban érthető, volt, hiszen olyan nézetek, irányok verekedtek egymással, amelyek európai viszonylatban is nemcsak hogy újak, hanem eléggé ismeretlenek s váratlanok is voltak. A „Hét"-tel és a „Nyugattal szemben „Uj vizeken" indulnak el társadalmi és irodalmi reformá" torok, s a helyes utat olyan nehezen találták meg. így érthető, • hogy a századforduló e sok feltörekvésében, s merész hangjaiban nem akartak állást foglalni még a kör keretein belül sem. A kör törekvései — a forrongó irodalmi világ közepette — a klasszikus irodalom megismerésére irányultak csupán, a saját munkákon kívül. Ezt az egyoldalúságot jellemzi még az időközben megalakult matematika-fizikai szakosztály elhanyagolása is. A világháború után, 1920 októberében, kél új életre a kör. Teljes odaadással, régi szorgalommal vágnak neki a fiúk újra az útnak. Bár a munka üteme nem olyan erős, mint volt a kezdet első éveiben, a fejlődés már az első években észrevehető. Két évre a megalakulás után énekkart szervez a kör egy nyolcadikos vezetésével. Majd tovább tart a haladás az egyoldalúságból. A kör két részre tagozásában megalakul a „modern irodalmi" és a természettudományi szakosztály. Az egyes tudományágak felé való érdeklődést a folyóiratok keltik fel. A kőr folyóiratai a „Szemle" a ^Magyar Kultúra", a „Napkelet" és a „Matematikai lapok". Később, az 1926-ban meginduló „Pannonhalmi Szemle" is. Az erdélyi magyarsággal szorosabb kapcsolatot teremt a kolozsvári „Pásztortűz", amelyet a minisztérium jóvoltából egy ideig ingyen kapott a kör. A több évig működő, de abbamaradt mennyiségtani (matematika-fizikai) szakosztály 1928-ban, Tihanyi Miklós tanár vezetésével újjáalakult. A következő évben a kör Schubert centenáriumát üli meg, amikor külön díszgyűlésen zenedarabokkal ünnepli a nagy mestert, majd Jedlik Ányos emlékének is áldoz. A folyóiratok nyomán mindinkáb tudatos lesz az érdeklődés a korabeli irodalmi, társadalmi és szociális problémák iránt. Egyenlőre még csak ismerkedés folyik ezekkel az eszmékkel, de fejtegetésük s feldolgozásuk a későbbi évekre marad. Hiszen még csak most ismerkedik igazán Ady, Szabó Dezső is a közönséggel, s a katolikus irodalom sem marad hatás nélkül. Prohászka halálával nem mennek feledésbe művei ; Sik Sándor, Harsányi Lajos és a többiek a magyar ifjúságot is megmozgatják a meginduló „Zász!ónk-ban". Van hatás, probléma elég. Ezekre figyel a kör a látszólag nem sok újítást hozó tízéves csendes munkálkodásban. 1932-ben a kör az eddigiek mellé megszervezi a Fotó és az Aeróklub-ot („szakosztály"). Bennük az egyéni érdeklődés alapján folyik a munka. Majd a szakosztályok mellé odaállítják az Olvasókört. Itt 26 folyóirat és szaklap teszi lehetővé a komolyabb elmélyülést az egyes tudományos kérdésekben, de serkenti a munkálkodást is az egyes szakosztályok keretében. A következő szakosztályok működnek : szépirodalom, történelmi, mennyiségtani, természetrajzi és földrajzi, classicaphilológiai és szociológiai szakosztály. Minden szakosztály külön gyű-