Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1942

31 és erkölcsi alapjainak a felkeltése, a magyar nemzet céljainak és érdekeinek tudatosítása, a magyar sorsközösség felismerése és a bajtársiasságban való elmélyülése. Nem volt nehéz intézetünkben a tanulókkal ezt az új tárgyat megszerettetni, hiszen a többi tárgyak óráin, különösen a történelem és magyar irodalom tárgyalásánál a hazafias szempontok eddig is uralkodók voltaik. A háborús viszonyok nyújtotta alkalmakat nemcsak a hazafias nevelés érdekében, hanem a szószéken is felhasználjuk s azt tapasztaljúk, hogy ma e szempontokkal különösen lehet ihatni az ifjúságra. Gondolatmenetünk a következő szokott lenni: bízunk bátor és kitartó honvédeinkben, bízunk a hazáért életüket áldozó magyarok engesztelő áldozatában, de legnagyobb bizodalmunk a jó Istenben van, aki, ha mi sem hagyjuk el, nem fog rólunk megfeledkezni. »Isten, haVzánkért térdelünk Elédbe, rút bűneinket jóságoddal fedd be, szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed, érdeméit idézzed.« Ezzel a szépséges magyar egyházi népénekkel kezdjük istentiszteleteinket és a tanulóifjúságot mind az exhortációkon, ftiind pedtg a (honvédelmi ismeretek tanítási óráin gyakran figyelmeztetjük az engesztelés nagy értékére. iEz az engesztelés sürgesse a becsületes, kötelességtudó és erkölcsös életet. ,Nem a mi dolgunk (idézzük nekik gyakran) igazságot tenni, a mi dolgunk csak igazabbá lenni, úgy, ahogyan ezt Végvári is gondolta. Az ifjúság egyébként (különösen a Mária-kongregáció gyűlésein sokat foglalkozik a mai modern ember vallásos, nemzeti és szociális megújhodásának szükségességével. \ Az ifjúságot az igazgató és az osztályfőnökök gyakran figyelmeztetik, hogy a mai háborús anyaggazdálkodásban ők is vegyenek részt és ne csak türelmesen viseljék el a ruházatban és élelmezésben mutatkozó hiányokat, hanem legyenek takarékosak és kíméljék mind a maguk, mind mások vagyonát. A közös iskolai kiadások vagy kirándulások tervezésében tekintettel vagyunk a jelen szűkös viszonyokra: csak a legszükségesebbeket követeljük tőlük a legegyszerűbb kivitelben. Az intézeti diáksegélyző egyesület működésében az ifjúság is részt Ivesz tagok gyűjtésével, a diáksegélyző javára rendezett ünnepélyeken való tevékeny'részvétellel. A fiúk a legutóbbi ilyen célú előadáson is tudIták, miért játszanak, imáért gyűjtenek s nem egyszer volt az igazgatónak alkalma hallani tőlük az lilyes kijelentést, bátorítást: már megint egy új cipővel, új télikabáttal több lesz a szegény tanulók részére. Az ő lelkesedésüknek köszönhető részben, hogy a, Diáksegélyző a legutóbbi ünnepély alkalmával 1718.40 P-t vételezett be. Az ifjúság a külföldi katolikus misszió iránt is kellő érdeklődést mutatott. A missziók céljaira való gyűjtésben a II. osztály növendékei áldoztak legtöbbet: gyűjtésük és saját filléreik felajánlása 500 P-t eredményezett, buzgók voltak még a IV. osztály

1 (32 P-t gyűjtött) és az V. osztály 48 P gyűjtésével. Légoltalom. Az ifjúság légoltalmi kiképzése a testnevelés és a leventeség 6ráin a Mohay Ádám-féle Légoltalmi ismeretek alapján történt és mind az intézet, mind a város légió szolgálatába be valtak osztva. A rendőrségi légó szolgálat a tanuló ifjúságot eléggé igénybe vette. (Az iskolai fegyelem és a tanulmányi előmenetel szempontjából ezek a szolgálatok a tanulóknak nem használtak, mégha közben a városi hatáságtól a légi riadó alkalmával tanúsított magatartásukért dicséretet is kaptak.) Az intézetben állandó légo-szolgálat csak a telefonügyeletesség volt: ezt a testnevelés alói fölmentett tanulók látták el a saját testnevelési órájuk alatt. A tanári karból légo-tanfolyamot végeztek: az igazgató, mint légó vezető, Dr. Szalay Semjén, mint légó parancsnok, (Kovács