Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1941

21 gorúságnak az eredménye, mint főlegia türelmetlenségnek, a feddés művészete nemismerésének és a családi .fegyelem ma nagyon is általános meglazulásának az eredménye, ami folytán felburjánoznak az ifjúságban a megfékezetlen szenvedélyek. Ezért vigyázzanak,az összes szülők és nevelők, hogy helyesen használják az Istentől nyert tekintélyt, akinek ők igaz 'értelemben helyettesei. Neveljék őket a szent és gyermeki istenfélelemre, ' amelyen egyedül alapszik szilárdan aitekintélyszeretet, amely nélkül nincs rend, sem nyugalom, sem valamelyes jólét a családban és a társadalomban.« B) Az Egyház. s A bukott emberi ,természet gyöngeségének megerősítéséről gondoskodott az isteni Jóság azzal.a számtalan eszközzel, amelyben oly gazdag az Egyház, »amely<éppen ezértia legszorosabban és legharmonikusabban összekötött nevelői környezett a keresztény .családdal«. (40. 1.) Az Egyháznak ez a nevelői környezete magában foglalja a szentségeket, a csodálatos módon nevelő hatású szertartásokat, a keresztény templom fogalmát, amely a liturgia és a művészet nyelvén szintén csodálatosan nevelő, az iskolák nagy'tömegét, egyesületeit és mindennemű intézményeit, amelyeknek az'a céljuk, hogy az ifjúságot az irodalom és-a tudományok tanulmányával, sőt 'magával az üdüléssel és a testneveléssel együtt vallásos jámborságra neveljék. C) Az iskola. Az iskola az Egyház és a család kezdeményezésére született meg, sokkal előbb, mint az állam ^munkájára. Ezért az iskola történeti fejlődésénél és természeténél fogva a család és az Egyház kiegészítő és hiánypótló intézménye. Ezt nyíltan elismerte >egy világi író, Tommaseo is, aki azt vélte- »Az iskola ha nem templom, akkor barlang«. Továbbá: »Amikor a tudományos, szociális, családi, vallásos nevelés nincs összhangban, az ember boldogtalan és tehetetlen«. (42. 1.) Éppen ebből következik, hogy »a nevelés alapelveivel ellenkezik az ú. n. semleges vagy laikus iskola, amelyből kizárják a vallást«. (42. 1.) Az ilyen iskolák látogatása szigorúan tilos. És »katolikusok számára még az a vegyes iskola sem engedhető meg, amelyben bár vallásos tanításukról gondoskodás történik, a többi tanítást nem katolikus tanítóktól kapják a nem katolikus növendékekkel együtt. Mert pusztán az a tény, hogy valahol vallásoktatás van, (gyakran igen szűkmarkúan) még nem tesz egy iskolát az Egyház és a keresztény család követelményeinek megfelelővé és méltóvá arra, hogy .katolikus növendékek látogassák«. (43. 1.) Mi fldja meg a katolikus iskola alapjellegét? Nem a vallástan tanítása, hánem az egész nevelésnek katolikus szelleme! Mivel ilyen fontos a katolikus'iskolák létezése, azért a hívek színtiszta vallásos munkát végeznek, amikor katolikus iskolát akarnak gyer-