Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1940

37 gyűjtik azokat a népszokásokat, amelyek az egyházi évhez (búcsú, és Mikulásnap, karácsony, Vízkereszt, húsvét, stb. ünnepköréhez) kapcsolódnak, azután azokat, amelyek a nép léetének egyes ! kiemelkedő mozzanataihoz fűződnek. (Esküvői szokások, aratóvégző-szüreti mulatságok, ünnepnapi szórakozások, népi játékok, temetési szertartások.) Az összehordott anyagból kiválogatjuk azt, amely jellegzetesen a falu népének életéből való és elhagyjuk mindazt, ami a magasabb műveltségből leszivárgott a nép közé. (pl. műkedvelői színi előadások.) Külön fejezetet alkothatnak a falu és környékének népi táncai. Itt adódik alkalom a népviseletre való kitérésre. Minden kor és nem viseletének pontos leírása és a népviselet eredetének kimutatása lesznek a vezetőszempontok. Amenynyi'ben lehetséges, közöljenek a pályázók rajzokat vagy felvételeket fejtegetéseik megvilágítására. c) Helytörténet — földrajzi tétel: Egy dunántúli magyar község földrajzi leírása Az anyaggyűjtés és a feldolgozás szempontjai: 1. A község neve, helye. (Régebbi 'oklevelekben található neve, mai neve ; hol fekszik: megye, járás, földrajzi táj pl. Kisalföld, Kemenesalja stb. Szomszédos helységek milyen irányiban és távolságban. Határa: dűlőnevek régen és ma.) — 2. A ikőzség rövid története. Mikor alakult, kinek a birtoka volt. Néhány fontosabb esemény a község történetéből pl. csaták, lázadás, nagy tűzvész, pusztító járványok stb. Hány katona vett részt a világháborúban, hányan estek el, melyik ezredkötelékben? — 3. A község földrajza: felszín, talaj, vizek, folyók, patakok, hol erednek, hová torkolnak, tó, mocsár. Mekkora a község határa. Ebből hány hold a szántóföld, kert, szőlő, legelő, rét? Milyen a talaj dűlők szerint? Adatokat a községházán kell szerezni. Éghajlat általános vonásai. Szokott-e jégeső lenni és mikor ? Honnan jön a legtöbb csapadék ? Termelés. Főtermények. Mennyi az évi átlag? Milyen változás van a régi és mai termények között? Melyik maradt vissza és melyik fejlődött? Állattenyésztés. Fajok: ló, juhi stb. számszerűen. Fejlődés, hanyatlás. Tejtermelés, Összehasonlítás a régi és maii, állattenyésztés között. Hiányok. A jövő lehetőségei. Szőlő-gyümölcstermelés. Eredmény: lehetőség, hanyatlás. — 4. Bányászat, ipar, kereskedelme. Miből mi van? Forgalom, piac, jelentősége. Kütak száma, fontossága, állapota. — 5. A község lakossága nyelv, vallás szerint. Milyen nyelvű és vallású volt ezelőtt 100 évvel? Mi okozott változást? Idegen nevűek helybeli őslakók-e vagy bevándoroltak? Honnan jöttek? Tömegesen, szórványosan? (A lakosság száma ezelőtt kb. 100 évveJ, 1850 táján; a plébánián megtalálható.) Hogyan fejlődött a lakosság? Természetes szaporodással vagy bevándorlással? Tíz-tiz évenkint ezer lakosra számítva mekkora volt a természetes szaporodás? (Szülöttek-halottak.) Van-e sok egygyermekes vagy gyermektelen család? (Csak azokat lehet ide számítani, aikílfk legalább öt éve élnek házasságban és csak egy vagy egy gyermekük sem született. Akiknek több is született, de ezek Hözül csak egy él vagy egy |Sem, azok nem tartoznak ebbe a kategóriába.) — 6. A község települési formája. Főutcás, sugaras? MÏlyen volt régebben, ezelőtt 40—50 esztendővel? Hogyan fejlődött azóta? Utcák, nevük régen és ma. — 7. A község házai. Számuk, építési anyaguk, fedőanyaguk, százalékba. Nevezetesebb épületek: templom, iskola, mikor épültek ? — 8. Művelődés. Iskolai viszonyok. Analfabéták régebben, 1900—1910—1920—1930-ban és ma. Felsőbb iskolába hányan járnak és hova? Van-e fejlődés? (Hány művelt, tanult ember került ki a községből és mik lettek?)