Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1939

17 nek elég ez : „Magister dixit". A' Páterek studiuma, — a' Római pápának supremátiája, — az Egyház csalatkozhatatlansága — csak ollyan kételkedő állapot forma lett az ifjak között a' Pesti Centrale Semináriumban. így lettek az ifjú szívek meg mérgezve, nem kész akarva, hanem a' Tanítóknak versengései, maguk viselése miatt az elsőségért. Ók el felejtették, a' mit a' Krisztus mondott : „qui major est inter vos, fiat sicut minor". Elég az hozzá, hogy én a' ki a' veszprémi kis papnöveldében lanultam, se nem hallottam, sem nézője nem voltam ezen viszálkodásoknak, ezekről mit sem tudtam. Seffer ellenben (kit egyébként nagyon buzgó papnak mutat be s akinek az egyházi tudományok iránt való érdeklődésről az 1824-iki Praeliminaria Canonicae Visitationis-ban található könyvjegyzék tanúskodik) az én barátom, és csak nem mind a' többiek is, akik a Centrale Semináriumban tanultak, impregnálva voltak prejudíciumokkal a' Páterek — a' Primátus és az Egyház infallibilitása — még a' Sola Salvifica ellen is. Ők nem mondták ki egyenesen, hanem dicsérték Zumpackert. Ez ő nekik „Noli me tangere — Albertet ellenben le alázták". Hosszabban időztünk ennél a gondolatnál, mert azonkívül hogy Vidovics lelkületére fényt vet, korrajzszerű érdeke is van. Vidovics teológiai kompilációi a szentírástudományokból Szent Pál leveleivel foglalkoznak 589 sűrűn tele írt lapon. Ehhoz járul még egy 133 oldalas kötet História Litteraria veteris Testamenti címen, mely az Ószövetségre vonatkozó kérdéseket foglalja össze és egy 31 oldalas füzet Geographia Sacra címen. Az institutiones Históriáé Ecclesiasticae, vagyis egyháztörténelem 5 kötetben 879 oldalt foglal magában. Ezeket a szentírási dolgozatok után készítette el. Itt is, mint a szentírási kötetek végén mindig jelzi az időpontot, mikor az egyes köteteket befejezte. Az első szentírási kötetet 1821. aug. 9-én (Terminavi : Papae, 9. augusti)., az utolsót 1822. április elsején fejezte be. Az egyháztörténeti kötetek közül az első 1823. febr. 20-án, az utolsó ugyanezen évben okt. 13-án készült el. Mindkét munkán nagyon meglátszik az irodalmi tájékozottság. A gondos, szép írással, kifogástalan latinsággal írt kötetek egyenesen mehettek volna a nyomdába. Az 1817-es bajor konkordátumról még beszél. A vallásellenes áramlatok, naturalizmus, deizmus, Voltaire, Rousseau, Kant részletes tárgyalást kapnak. Az Egyház belső életéről, tudományos életéről, a missziókról is beszámol. Mai eszközeinkkel összehasonlítva, azt kell mondanunk, hogy értesültsége előkelő helyet biztosítana neki napjainkban, is, nem is szólva arról a türelemről, szerkesztési tehetségről, mibe került neki ekkora anyag feldolgozása. A pápakovácsi plébániai könyvtárjegyzék a bizonyság arra is, hogy kora irodalmi : hitvédelmi, egyháztörténelmi termeléséről tudomást vett s mint az eddig említett és a később említendő kéziratok bizonyítják, fel is 2