Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1937

— 15 — mány bűnök kellős közepén is kristálytiszta lelkületű ifjú bontakozhatik ki. Ezt mással, mint a jó Isten különös kegyelmével nem is lehet megmagyarázni. Mielőtt rátérnék a hazafias nevelés tárgyalására, itt a vallásos nevelés végső akkordjánál érzem legalkalmasabbnak belevonni fejtegetésembe kat. vallásunk legkiemelkedőbb és legfenségesebb tanát, az Eucharisztiát. Ennek a legméltóságosabb Oltáriszentségnek az egész világ részéről való ünneplése most hazánkban fog lefolyni olyan fénnyel, pompával, ami csak egy szegény megtépázott, ezerszer is megrúgdosott nemzettől kitelik. Nem baj, hogy világi javakban szegények lettünk. Lelki kincseinket el nem rabolhatták. A világi javak sokszor igen hamar gazdát cserélnek. A lelki kincsek örökértékűek és örökéletüek. Ünnepeljük meg ezt a szent évet gazdag lelki tartalommal. Az Úr Jézusnál is a lelki kincsek az értékesek, nem az anyagiak. Beszéljünk erről gyakran, igen gyakran odahaza gyermekeink előtt, hogy ők is átérezzék ennek az Eucharisztjából kisugárzó fénynek és melegnek átütő erejét. Hiszem, hogy ez az eucharisztikus év a gyermeki fogékony lelkeket is fel fogja emelni olyan lelki magaslatra, amely egész életükre kihatással lesz. Ezek után rátérek az említett másik témára, amely az új, modern iskolának reformgondolata, a hazafias nevelésre. Szomorú, hogy erről egyaltalán beszélni kell. De ma, amikor minden tekintélyt és mindent, ami eddig szent és sérthetetlen volt, le akarnak taszítani arról a magaslatról, amelyet a magyar nemzet a hazafiasság oltárán századokon át dicsőséggel és sok kitartással önmagából kitermelt, mégis kell erről beszélni, hogy az ilyen irányú törekvéseket meglássuk és elfojtsuk. Mert sajnos, vannak ilyen törekvések és még sajnosabb, hogy azok, akik az ilyeneket kiagyalják, elsősorban az ifjúságot igyekeznek megnyerni céljaiknak, tudván: hogy akié az ifjúság, azé a jövő. Résen kell tehát lennünk! Az ifjúságtól különösen távol kell tartani ezeket a hazafiatlan felforgató eszméket, mert csak azok a nemzetfenntartó erők a jövőben is, mint amelyek ezt a nemzetet a történelem folyamán eddig is fenntartották és sok dicsőséget szereztek a magyar nemzetnek. Ezt az alapot a nemzet épülete alá Szt. István, dicső első királyunk rakta le, tehát az ő nyomdokain haladva szolgálhatjuk a jövőben is legjobban a haza ügyét. Ennek az alapnak legerősebb pillére a keresztény hit. Akik tehát jó hazafit akarnak nevelni az ifjúságból, a keresztény hitet kell elsősorban az ifjúság lelkében megingathatatlanul beiktatni. Ezek a felforgató elemek is elsősorban ezt a keresztény hitet akarják kiölni az ifjúságból, mert tudják, ha ez a szentistváni erős alap meginog, már nyert ügyük van. Ezt a minden támadást kibíró keresztény hitet is legalkalmasabb a minden beszédnél hatásosabb jó példaadással megkedveltetni. Ha az ifjúság látja, hogy a felnőttek, tehát a szülök, rokonok, szállásadók komolyan veszik a keresztény hitet, vagyis aktív keresztények, akkor ezt ők is annak fogják venni. Az actio catholica nem is más, mint az, hogy hogyan kell keresztényi