Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1936

— 37 — nevelési célkitűzéseiről, a vallási, erkölcsi és állampolgári nevelésről. Azután áttért az új középiskola nevelői gyakorlatára. Vázolta az individuális, szociális és kultúrális pedagógiai elméleteket. Ismertette az új felfogást a nevelöhatás szempontjából, miközben kitért a munkáltató iskola kérdésére s az alsó két osztályba bevezetett osztályfőnöki óra szükségességére. Előadása további részében az új iskola korszerű eljárását tárgyalta a formális és materiális képzésben. Kitért a középiskola életre való nevelésének kérdéseire is. Utána szólt az új tantervről s a túlterhelés problémájáról, valamint ennek ellensúlyozásáról, a tanítás módszerességének fejlesztéséről s a felső osztályok differenciált tanításanyagáról. Majd vázolta a törvény új rendelkezéseit a bukdácsolás kiküszöbölésére, valamint az érettségi vizsgálat leendő hatályosságát. Felolvasása befejezésében az új középiskola szerves továbbfejlesztésé ől, nevelői tevékenységének korlátairól és rugalmasságáról szólt. Kifejezte reményét, hogy az új középiskolai törvény biztosítani fogja a nemzet vezető rétegének korszerű nevelését. A második félévben osztályok szerint külön-külön tartottunk szülői értekezletet. Az I. osztály tanulóinak szülei és szállásadói részére május 7-én volt szülői értekezlet. Sümegh Lothár osztályfőnök a tanulók tanulmányi előmeneteléről és a tanulók magaviseletéről tájékoztatta a szülőket. Kérte őket, hogy látogatásaik alkalmával necsak a tanulmányi eredmények után érdeklődjenek, hanem a tanulók lelki fejlődésével is foglalkozzanak. Amint az osztályfőnök és tanárok igyekeznek tapasztalataikkal az otthoni nevelést kiegészíteni és segíteni, a szülők is nyújtsanak segédkezet a tanulók megismeréséhez és vezetéséhez. Utána fenívta a figyelmet a helyes tanulás ellenőrzésre, mert a tanulók jelentékeny része nem tudja idejét beosztani és nem tud okosan tanulni. A II. osztálv május 8-án tartott szülői értekezletet a szülők és szállásadók nagyszámú részvételével. Szentkirályi Márton osztályfőnök beszámolt a tanulók egész évi működéséről. Majd a nevelés direkt eszközeinek három csoportjáról : 1. a kényszerítő, 2, az érzelmi, 3 az értelmi eszközökről értekezett. Részletesen foglalkozott a büntetéssel s kimutatta, hogy a büntetés magában nem javító hatású, hanem csak visszatartó erejű. A nevelő kerülje a testi büntetést. Különösen az értelmi nevelést ajánlotta, mert azt akarjuk elérni, hogy az ember tetteit az értelem vezesse, ne a vak ösztön. Végül kérte a szülőket, hogy az eddig tapasztalt őszinte kapcsolat a szülők és tanárok között a jövőben is fennmaradjon. A III. osztályos tanulók szülei és szállásadói május 7-én gyűltek egybe értekezletre. Barcza Kornél osztályfőnök fehívta az értekezlet figyelmét arra a tényre, hogy az osztály tanulói a gyermekkor és a serdülés határmesgyéjén fokozott mértékben rászorulnak az öntudatos erkölcsi nevelésre, ami a pedagógiának különben is középponti feladata. Vázolta az erkölcsi nevelés