Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1935

— 7 — az Isten kezéből tudta venni, annyira a hit világánál tudta nézni. Micsoda istentkereső szép természetfeletti közösség, a bennünk tovább élő misztikus Krisztusnak micsoda nemes létformája, nagy szimbolikus kegyelmi valósága lehetett az a coenobium, ahol az apát a lelki integritásnak, a lelki tisztaságnak szentjánosi ajándékával rendelkezett ! Bencés monostor nincs iskola, nincs könyvtár, nincs író, nincs tudós nélkül. Épen Szent Mór személye az első ismert tanítványa a pannonhalmi iskolának, ő az első névleg ismert magyar író, aki — hogy a modern szociológia szavaival éljek — az írástalan, vagy rovásírásos társadalomból átlendít bennünket az írásos társadalomba, mégpedig a nyugati, tudós latin literaturás társadalomba. Milyen gyorsan ment a magasabbfokú nyugati kultura befogadása ! Egy csapásra felemelkedtünk a bencés apátságok iskolái révén a latin kultura szféráiba. Szent Mór apátságának kezdetén történt, hogy István király Ajtony legyőzése és Marosvár elfoglalása után Szent Gellértet előhívta bakonybéli remeteségéből és átadta neki 1030-ban a marosvári vagy csanádi püspökséget. A király rendeletére szerzetesek gyűltek ide az ország monostoraiból : Váradról kettő, Zalavárról kettő, Bélből szintén, Pannónia szent hegyéről pedig négy, Fülöp, Henrik, Lénárd és Concius. Mind a tíz felszentelt pap volt, és tanult ember, kik közül hét, a pannonhalmiak közül a két első, magyarul nemcsak tolmácsolni, hanem prédikálni is tudott. Belőlük lettek a csanádi egyházmegye első főesperesei mint Szent Gellért legendájában olvassuk. Az akkori földesurasági társadalmi berendezkedés családias jellege mellett, az urnák és népnek szokásos együttélése mellett a természetes tekintély elve alapján is, de főleg a monostor missziós munkája alapján ez az egész korra jellemző clunyi szellem kihat a népekre is. Az udvarnokok, a szolganépek feljártak a monostorba, magukba szívták lelkét, kultúráját, irányítását, példáját. A monostor tagjai kijártak közéjük lelkipásztori munkára s így indult meg az az immár ezeréves kapcsolat, mely a főmonostort egyházmegyéje népeivel összefűzi. Szent Mór 35 éves pécsi püspökségéről (1036—70.) adatszerű emlékünk kevés van. Egyike volt azon három főpapnak, akik szerencsésen átélték a Vatha-féle lázadást s 1047-ben megkoronázták I. Andrást. Nevével a tihanyi apátság 1055. évi alapítólevelében is találkozunk. (Signum Mauri episcopi.) Radó nádor 1057-ben lelkiatyjává fogadja. Valószínűleg Mór temette el a pécsi katakombába Péter királyt. Együtt ülte meg a húsvéti ünnepet 1064-ben Salamonnal és Géza herceggel s ez utóbbit valószínűleg ezen alkalommal megajándékozta Zoerard remete ciliciumának, vezeklő övének egy nagy kegyelettel őrzött darabjával. Püspöksége idején írta meg Szent András és Benedek remeték életrajzát. (A pannonhalmi főapátság története. I. 103., 112— 114., 411—417., 527., 531. 1.) Szent Mór pécsi püspökségéről tehát adatszerű emlékünk kevés van. Annál jobban kibővíthetjük azonban ismereteinket Galla, Hóman, Deér, Balogh kutatásai alapján. Szent Mór személye a pannonhalmi apátság s a pécsi