Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1934

— 8 — csattanósabb. Néha ellentétbe öltözik, máskor rövidített hasonlatba, egy kis képbe. Az aforizma a közmondás édestestvére s annál hatásosabb, minél tömörebben kifejezi a gondolatot. Ha Horatius erkölcsi, életbölcseleti aforizmáit vizsgáljuk, úgy találjuk, hogy a gondolatait kifejező képek egyrészt távoli évezredek műveltségi állapotát örökítik meg, másrészt időtlen-időkre szóló klasszikus kifejezései az örök emberi élettapasztalatoknak. Ez aforizmák az antik írók tanulmányozásából meríthető humánumnak a legkönnyebben elmébe vésődő, a legmaradandóbb hatású eszközei. Ez aforizmák elszórt apró drágakövek Horatius müveiben. Díszítik a szatírák s epistolák logikai fonálra fűzött ötletsorozatát, ékesítik a kristálytiszta szerkezetű carmenek egységes hangulatot kifejező, egységes képet nyújtó lelki tartalmát. S nem ütnek ki a költő stílusából, melynek sajátos zamatát az adja meg, hogy a súlyos latin nyelvet a legnagyobb művészettel kényszerítette bele a könnyed görög versformákba. Horatius e költői és emberi értékeivel elérte, hogy a halhatatlanságra vonatkozó jóslata teljesedésbe ment. Ovidiustól kezdve napjainkig a nagy költői szellemek szívesen forgatták költészetének lapjait. Korok szerint természetesen költészetének más-más értékei hatottak a világirodalomra. Nálunk már Balassától kezdve kimutatható a hatása. Zrínyi, Csokonai, Kazinczy, Kisfaludy S., Kölcsey nem egy indítást nyertek tőle. Berzsenyiről rég köztudomású, hogy magyar Horatius. Vörösmarty szerette, Petőfi állandóan magával hordozta költeményeit. Arany sok szempontból rokonlelket látott benne. Nagy szónokaink idézik, esztétikusaink szívesen hivatkoznak reá. Köteteket lehetne írni az európai s benne a magyar szellemi életre tett hatásáról. A latin nyelvet oktató tanár iskolai munkája Horatiust illetőleg e rövid kitekintésben vázolt szempontok alapján körülbelül adva van. Nincs még egy klasszikus író, ki az iskolának annyira tanítómestere lehetne, mint épen Horatius. A magánéletben mérsékletre, a közéletben férfias erényekre, a magyar faji adottságoknak megfelelő életbölcseségre nevel. Az előadásban finom műérzékre, a költészetben a klasszikus szépség megérzésére készít elő. Aforizmáinak minél nagyobbszámú emlékezetbe vésése biztosítja a humánumot. Megismertet egy érdekes korral, mely gondviselésszerű előkészítője a keresztény erkölcs uralmának. Horatius költészetében való szerető elmélyedés nálunk, magyaroknál, nemcsak általános emberi szempontból való érték, hanem nemzeti hagyomány, nemzeti öntudat és nemzeti kötelesség is egyúttal. Barcza Kornél.