Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1934

A kétezeréves Horatius. A görög-latin kultúrán nevelkedett nemzetek ünnepet ülnek. Leteszik a hódolat koszorúját Qu. Horatius Flaccusnak, a kétezer éve született költőfejedelemnek emléke előtt. Voltak nagyobb költői szellemek előtte is, utána is, de csak kevés hasonlítható hozzá művelődésünkre tett hatása szempontjából. Egy, a mi korunkhoz hasonló érdekes korszak képét hagyta reánk, melyből a római lélek beszél hozzánk a maga klasszikusan egyszerű megnyilatkozásában. Mint az antik lírának úgyszólván egyedüli letéteményese, halványtüzü mozaikkövekből rakta össze Horatius a legérdekesebb római kor külsejét és szellemét. Mi magyarok különösen tartozunk az ünnepléssel. A humanizmus óta egyre szélesebbkörű és mélyebbreható költőnk hatása latinműveltségű őseinkre, kik e második anyanyelvükön magukévá tették Horatiusnak erkölcsi eszméit, éles megfigyelésen alapuló gyakorlati bölcseségét. A magyar lelkületnek ez annyira megfelelő hatáson kívül költőink tőle tanulták elsősorban az antik líra formakincseit. Qu. Horatius Flaccus Venusiában, e félgörög városkában született Kr. e. 65-ben. Libertinus apja Rómába vitte, a bájos délitáliai vidékről a főváros forgatagába. A kis Quintust a szigorú Orbilius tanította a magasabb tudományokra, de az életre maga az apa. Szerető mentorként kísérgette Róma utcáin és nyitogatta élénkeszü fiának szemét a nagyvárosi élet alakjainak ezer fonákságára, az előttük zajló élet elrettentő visszásságaira. Rómából Athénbe, a bölcseleti iskolák s a művészetek hazájába ment felsőbb tanulmányokra. A következő évben a húszéves, megnyerő modorú, tehetséges, lelkes ifjú beállt a Caesar-gyilkos Brutus seregébe. Végigélte mint főtiszt a hadiélet ezernyi viszontagságát. A diadalmas triumvirek hada elől non bene, azaz nem vitézi módon ő is megfutott. A köztársaság eszméje elbukott Philippinél s vele elvesztek a fiatalember ábrándjai. Elbukott az ősrómai szabadság, megrendült az emberekben való bizalma s ő maga bizonytalan jövőnek nézett elébe. Az ifjúság ez egészséges lelki válságából megedzett lélekkel tépte ki magát. Amnesztiával hazatérvén, megmaradt pénzén írnoki hivatalt vásárolt Rómában. Szegénysége és költői tehetsége azonban rábírta, hogy a költészetben keressen gyógyírt bajaira. Első verseivel megnyerte a római költők ünnepelt vezérének, Vergiliusnak tetszését, aki Variusszal együtt bemutatta a birodalom szellemi