Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1932

III. 1. Tanulmányi ügyek. Az 1932/33. tanévben a tanítás az új Tanterv és Utasítások szellemében folyt. A III. osztály az idén kezdte a latin nyelv tanulását. Az eredmény meglepően jó volt, tekintettel különösen arra, hogy ebben az osztályban két osztály latinnyelvi anyaga zsúfolódott össze. A nyelvtani anyag begyakorlására kevesebb idő állt rendelkezésre és ebben a vonatkozásban érezhető is némi nehézség, viszont a fordítási készség ellen nem emelhető kifogás. Igaz, hogy az idei III. osztályban elég sok jó tehetségű fiú került össze, akik a nehezebb feladattal is elég könnyen megbirkóztak. A IV. és V. osztályban az idén a gyorsírást is mint rendes tantárgyat kellett tanítanunk. A tanulók a kezdet némi nehézségei után, hamarosan bele jöttek és ambícióval dolgoztak. Nagy kérdés azonban, hogy a gyorsírás elsajátítása fölér-e azzal a zavarral, melyet a többi tárgyak tanításában előidézett. Súlyos panasz már régóta, hogy a IV. osztály magyar óráinak száma kevés, most a mennyiségtan is hasonló sorsra került, a történelem pedig alighogy kivívta a harmadik órát, ismét elvesztette. így már a IV. osztály tanításában is aránytalanságok állottak elő, illetve fokozódtak. Az V. osztályban még súlyosabb az eset, mert az érettségi tárggyá emelkedett német nyelvnek mindössze két órája maradt, holott egy ideig még kétheti dolgozatírás is terhelte. A helyzeten nem sokat változtatott az az intézkedés sem, melynek értelmében gyorsírásból kapott jegy nem számít a tanuló tovább haladására nézve. A gyorsírás kötelezővé tétele talán a tanulók délutáni elfoglaltságának csökkentése végett is történt. E téren intézetünk mér régebben úgy igyekezett az ügyet lebonyolítani, hogy a rendkívüli tárgyakra és a tanuló egyéb elfoglaltságaira (önképzőkör, sportkör, cserkészet stb.) külön órarendet készített, hogy a megfelelő időbeosztás kellően érvényesüljön és a kötelességek ütközése elkerülhető legyen. Az elfoglaltság maga azonban ezzel sem szüntethető meg, csak szabályozható, mert az élet lépett föl nagyobb követelményekkel. A játékórák eltörlése ellenben érezhető megkönnyebbülést jelentett a diákok délutáni lekötöttségére nézve. Az iskolai rendes munka hála Istennek zavartalanul folyt, már amenynyire a gazdasági és családi viszonyok ezt lehetségessé tették. Diákjainknál következetes eljárásunk és az ellenőrzés iparkodott meggyökereztetni a napról-