Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1932
- 23 csődöt a német középiskolában, reméljük, nem is fog. Az új elv nem jelent forradalmat, hanem fejlődést. A modernnyelvi oktatást tekintve állíthatjuk, hogy az eddig elért eredményeket nem negligálja. Amit a régi irány nem tudott elérni pozitivisztikus célkitűzései miatt, a müvelődésrajz maga elé tűzi és törekszik megvalósítására. A nyelvoktatás feladatkomplexumának rétegzettsége megbírja a művelődésrajz bevezelésén«k kockázalát. Céljait sohasem valósíthatja meg teljesen a középiskolában, egyrészét is csak tehetségesebb tanulóknál. Viszont lehetőséget ad a tanárnak, hogy a tehetségesebbek számára is nyújthasson alkalmat a továbbfejlődésre, míg a nagy átlag a nyelv valamelyes elsajátításánál sohasem fog többre menni. A direkt módszer bizonyos korlátozásokkal a művelődésrajzban is megmarad, mélyebb áttekintést kivánó esetben helyet enged az anyanyelvnek. Ezzel a modern nyelv tanára nem sért meg olyan elvet, mely egyedüli értelme lenne a nyelvoktatásnak. Az új elvben megvan még az újdonsággal járó rugalmasság. A megfelelő keretek között szabad tanterv megengedi, hogy a tanár és az osztály egyénisége, érdeklődése, tehetsége számításba jöjjön. A koncentráció szorgalmazása, a tanító közösségnek közös állásfoglalása, elégséges biztosíték a felelőtlen önkényesség elkerülésére. Németország, Európának pedagógia tekintetében legműveltebb népe, értékes elvet állított művelődési eszményének szolgálatába. Közoktatásügyünk iránt érdeklődő művelt ember nem hagyhatja figyelmen kívül a németországi eseményeket. A modern nyelvekkel a magyar középiskolának is még sok megoldatlan problémája van. Sajnos a német nép helyzete a modernnyelvi oktatás szerepének megítélésénél más mint a mienk. Rámutattunk, hogy a német művelődésrajz gondolatának szerves része annak a két nyugateurópai népnek megértése, melyekkel Németország sorsa évszázadok óta függ össze. Náluk a művelődésrajz közvetlen érdekű Weltorientierung-ot, korunk kérdései közt eligazító tájékoztatást is adhat. A mi sorsunk más népekével kapcsolatos, melyekkel középiskolánk nem foglalkozik a nyelvek szempontjából. De hazánk kultúréletét is csak a nagy nyugati népek megértése által értékelhetjük helyesen s ha a napi kérdésekben való orientálódás nem jár számunkra azzal a művelődési értékkel, vagy fordítva, e probléma megoldása még fog szerepelni közoktatásügyünkben. Addig is szemmel kell tartanunk a németországi eseményeket. Hazai modern filológiai irodalmunk szegény. Ha a modern nyelv tanára szakjának haladásában nem akar elmaradni, nem haladhat el érdektelenül a Kulturkunde-mozgalom mellett. Az új elv előbb vagy utóbb hozzánk is elérkezik. Találjon addigra képzett, jó munkásokat. Irodalom: Koszó János: Művelődésismeret. M. Paed. XL. — Lux Gy. : A Kulturkunde kérdése, u. o. XXXV1I1. — U. az : Modern nyelvoktatás. Budapest, 1932., Egyetemi Ny.'2'80 P. — E. Spranger : Psychologie des - Jugendalters. Quelle u. Meyer 9 M. — U. a. : Der gegenw. Stand der Geisteswissenschaften. 2 B. G. Teubner. 3 05 M. — U. a. :
