Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1928

— 40 — bénédiclines, De re diplomatica (Mabillon) ; Szent Krizosztom, Szent Ágoston kiadása, mely még a bécsi akadémia kiadása után is nélkülözhetetlen, Histoire littéraire de la France (Rivet). Hogy fogalmat alkothassunk arról, mit a Benedek-rendi erudició és szorgalom a XVII —XVlII-ik század folyamán létrehozott, nénány adatot felemlítünk. A párisi Bibliothèque Nationale-ban többszáz kötetre megy a maurinusoktól összegyűjtött, de a forradalom miatt már fel nem használt kézirati anyag. 800 kötetre terjed a Franciaország tartományaira vonatkozó okiratok gyűjteménye, 136 kötet a genealógiai gyűjtemény, 31 kötet a keresztes hadjáratokra vonatkozó anyag, 20 kötet a Benedek-rendre vonatkozó anyagot, 7 kötet pedig a Concilia Galliae anyagát tartalmazza. Ez a munka csak megszervezett munka eredménye lehetett, melyben közreműködtek a névtelen, csendben dolgozó munkások százai. A legtöbb munka nem is tüntette föl az írók nevét. Labore et studio monachorum S. Benedicti Congregationis S. Mauri felírással jelentek meg. Ennek a munkásságnak elméletíróját, apologétáját, Mabillont külön is fel kell említenünk a Traité des études című müvével (De sludiis monasticis). Hogyan egyeztethető össze a szerzetesi élet a tudományos foglalkozással, milyen szellemnek kell áthatni a tudományokkal foglalkozó szerzetest, hogyan kell megszervezni ezt a munkát, milyen megoldandó feladatokat találhat a szerzetes, ezek a kérdések kapnak benne feleletet. Ez a munka ma is megérdemli, hogy olvassák, sok tanulságot nyújt, de főkép megismerhetünk belőle egy igazi szerzetesi lelket, Isten iránti szeretetét. Deus veritatis . . . sinceri filii Dei . . . humilitas ... ut in omnibus glorificetur Deus, voltak utolsó szavai. Gasquet biboros szavai szerint a maurinusok tudományos működése egyike a modern idők egyik legnagyobb és legtisztább szerzetesi és irodalmi dicsőségének.

1 Megfelelőbben nem fejezhetnénk be a maurinusokról való mondanivalónkat Montalembert szavainál: „Bár a világra nem közvetlen és nyilvánvaló volt a hatása ennek a renaissance-nak, azért nem volt kevésbbé termékeny és dicsőséges". Nyilvánvalóvá tette azt az életerőt, melyet az ősi benedeki törzs magában hordott, a francia tudományosságra bizonyos szent jelleget nyomott, azt hosszú időre a legelsővé, a legtekintélyesebbé tette. Közvetett, de kétségbe nem vonható jótékony hatással volt a XVIII-ik század irodalmára. A kolostorokba vonzott sok tehetséget, talán kevésbbé nagyokat és fénylőket, mint amilyenek Szent Benedektől Szent Bernátig működtek és hatottak a Benedek-rendben, de nem kevésbbé szeretetreméltókat, a lelkek üdvére nézve nem kevésbbé hasznosakat. Ki értékelheti méltón azt a segítséget, mit a katolikus hitvédelem talált és találni fog az őskereszténység emlékeinek azon hatalmas gyűjteményeiben, a szentatyák és egyháztanítók összehasonlithatatlan 1 Henry Vlttí and the English monasteries II., 521.