Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1928
- 4 6 iskola vetette meg az alapokat a század legnagyobb szelleménél, Aquinól Szent Tamásnál Monte Cassinoban. A XIV-ik században történnek eredményesebb lépések abban az irányban, hogy az egymástól független Benedekrendi kolostorokat egymással öszeköttetésbe hozzák, országonként kongregációkba tömörítsék. 1336-ban jelent meg a Benedictina bulla, mely elrendelte, hogy a bulla által 36 tartományra osztott Benedek-rend minden egyes tartománya összegyűljön minden harmadik évben (de triennio in triennium) közös káptalangyűlésre, mely gondoskodjék arról is, hogy határozatainak érvényt szerezzen. A pápai bullának megvolt az eredménye ott, ahol a kommendátorrendszer meg nem akadályozott minden lendületet. Ennek a fellendülésnek az eredménye volt az olasz kolostorok felvirágzása. Egész Európában nagy lendület indul meg. Németországban Bursfeld, Spanyolországban Valladolid, Olaszországban Pádua lesznek a középpontok, az irányítók. Belgium, Portugália hasonlóképen új lendületet vesznek. Életszentség, tudomány virágzik a kolostorok falai között. Nem tudnánk jellemezni jobban ezt a lendületet, mint a kortárs szavaival. „A Benedek-rend szent alapítója, Szent Benedek által minden szerzetesrend atyja, napjainkban pedig minden reformált szerzetesrend atyja, mert az ő tagjainak példájára kezdtek valamennyien visszatérni a regula szigorú gyakorlására . . . Nem szükséges elmondani részletesen, micsoda fénynyel ragyog (ez a rend), mennyi jámbor, a tudományban, életbölcseségben, szigorúságban kiváló embere van. Hogy kevés doktora, egyetemi diplomával rendelkező embere van, keveset számít : tudjuk, hogy azt az időt, hogy miről rendelkeznek az istenszolgálaton kívül, a tanulmányokra fordítják. Nem engedik meg, hogy a tanulmányok hátraszorítsák az istenszolgálatot, de azt se akarják, hogy az officium divinum kissebbítse a tanulmányokra szentelt időt. Ezért található náluk annyi tudós : világi, egyházi jog művelői, bölcselők, szónokok, történetírók, főképen pedig theológusok ... A reform vezetői a tevékenység, az aktivitás és az erények példaképei is. Melyik rend oly bőkezű az alamizsnálkodásban, oly nagylelkű a vendégfogadásban? Ki múlja felül őket ebben a pontban. A szegények serege tolul kolostoraikba, hogy ott jótéteményük mézét élvezze, kolostoraik kevésbbé a szerzetesek lakóhelye, mint a szegények menedéke. Az idegen szerzeteseket meglepő szívességgel és szeretettel fogadják, főkép ha ezek tudós emberek . . . Ritka eset ezért, hogy más rendekből való vendégek nélkül vannak." 1 Közel szomszédságunkban a melki kolostor vett erős lendületet, ami ránk nézve azért is fontos, mert Pannonhalma vele a XV-ik században élénk összeköttetésben állott. A nyugati egyházszakadás, a kommendátor-rendszer ellenére is a tudomány és az életszentség foglalta el újra a kolostorokat. Boldogok, szentek serege fénylik a rend annaleseiben. Csak a kiválóbbakat említsük. Római Szent Franciska, 1 Félix Fabri : Fratris Felicis Fabri Evagatorium in Terrae Sanctae, Arabiae éf Egypti peregrina ionem. Közölve Revue Bénédictine, 1886, 161. 1. _ ;