Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1928

— 34 — múltban. Clunyvel is így történt. Kétfelől is jelentkeztek a Cluny pozícióját fenyegető okok. Egy űj szellemi áramlat és egy reformmozgalom szorította vissza Clunynek két századon nem is vitatható tekintélyét. Clunyben még Szent Hugó az apát, Canterburyben Szent Anzelm az érsek, Szent Péter székén Benedek-rendi pápa ül, püspökök számosan kerülnek ki a Benedek-rendi kolostorokból, számos apátság kiválik még a fegyelem szigorúságával, a tudományok és művészetek ápolásával, tanítással, de már felhangzik a reform után való vágy szava, visszatérni a benedeki Regula betűjéhez, ami távol a világtól, a teljes visszavonultság életét jelenti a világra való minden közvetlen hatás nélkül, visszautasítását minden kifelé való tevékenységnek a kolostor falán kívül, legyen az tanítás vagy lelkipásztorkodás. Ennek a mozgalomnak Szent Bernát lesz a lelke. Ő ad életet, lendületet a kezdetben bizonytalan jövőjű mozgalomnak. Életszentségének, láng szellemének csodálata mindenkit lenyűgözött, magával ragadott. A teljes kolostori visszavonultságnak, a kézi munkának a hajthatatlan apostola lesz. Visszautasít minden fényt az istentiszteletben, ő az egyházdoktor, csak kis körre szorítja a szellemi munkát. A Benedek-rendiek, Petrus Venerabilis, Suger, St. Denis apátja hathatósan védekeztek, bizonyítva, hogy az istentisztelet céljaira semmi sem lehet túlságos fényűzés és hogy a szerzetesi élet szigorúsága összeegyeztethető a tudományok és a művészet szeretetével. Citeaux első alapítói, maga Szent Bernát sem gondoltak kezdetben új szerzetesrend alapítására, de a vitákban Szent Bernátot hevessége elragadta és inkább az eltéréseket hangsúlyozta, s így hamarosan új rend alakult Citeaux vezetésével, a helyett, hogy a Benedek-rend kebelében vált volna hatóerővé annyi szent energia. Szent Bernátnak már alig halála után vitatott és módosított alapelvei, alapján megszervezett rend nagy erőveszteség volt Szent Benedek rendjére és az új rendnek 200 éves virágzása háttérbe szorította a régi rendet.

1 A hanyatlásnak másik oka egy új irány az iskolázás terén. Az iskolák a kolostoroknak mindig legféltettebb kincsei voltak. Iskoláinkból származik minden dicsőségünk, minden tekintélyünk, iskoláink a mi vagyonunk, mondja egyik e korból való szerzetesi krónika. Az iskolázásnak a módja azonban a XII. században irányt változtatott. A városokban alakulnak az új iskolák. Szent Viktor, Szent Genovéva iskolái Párisban, Reichersperg Németországban jobban vonzzák az ifjúságot, mint a magános helyeken fekvő kolostori iskolák. Páris lesz a szellemi élet középpontja és mindent magához vonz. A kolostori iskolák nagy látogatottsága megszűnik, a skolasztikus tudomány az egyetemekre gyűjti össze a tanulni vágyók ezreit. Az ebben a korban keletkező kolduló rendek megértik azonnal az idők változását, élére állanak a mozgalomnak, az egyetemek mellett állítják fel kollégiumaikat és tanszékeket foglalnak el az egyetemeken és vonzzák magukhoz az ifjúság színét-javát. 1 Ursrner Beilière : L'ordrç monastique; L'ordre de Cîteaux, 202—310. 1.