Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1928

— 17 bukását; az egyház szolgálatába állíthatja és küldheti a barbár világ meghódítására. Szent Benedek Regulájával csak az isteni szolgálat iskoláját (schola dominici servitii) akarta felállítani. Ennek az iskolának eszközei az imádság és a munka, fundamentuma az engedelmesség, éltető ereje, lelke az apát személye, a pius páter. Hivatala felelősséggel terhes. Ö rendelkezik a rája bízottak szellemi és erkölcsi energiájáról, ő irányítja azokat, hogy a legnagyobb eredményt érje el Isten nagyobb dicsőségére, az Egyház javára és a lelkek üdvére. A római paterfamilias ő annak minden kiváltságával, hatalmával és kötelességével. Szent Benedek elgondolásában a kolostor elöljárója az apát, az atya. Amint a régi római familiában a sacra paterna-n alapult a családfői hatalom, Szent Benedeknél is az apáti hatalom Krisztustól származik. A kolostort Isten házának nevezi. (Reg. 31., 53., 64 f.) Szent Pálnak az Egyházról szóló tanítását ismétli meg a kolostorról. A fundamentum, az alap Krisztus a kolostorban is. Szent Pálnak a rómaiakhoz írt leveléből vett kifejezésekkel alkotja meg Krisztusból az apát ideálját. Az apát Krisztus helyettese, Christi vices agere creditur. Mint a római családban, minden hatalom a családfő kezében van, Szent Benedek kolostorában is az apát kezében van az intézkedés és irányítás joga. Az apáti tekintély forrása Istenben van. Nem a közösségtől származik, bár ő jelöli ki a személyt. Kétszeresen is az Istentől származik az apáti tekintély : mint tekintély és mint lelki tekintély. Szent Benedek, mikor az apátot a szerzetesi élet fundamentumává tette, tudta, hogy sem erő, sem ügyesség, sem szellemi felsőbbség nem képesek tekintélyt teremteni, nem adnak jogot akkora hatalom gyakorlására, mint amekkora a lelkek igazgatásához és megszenteléséhez kell. Ez a hatalom csak Istentől jöhet. Nec quisquom sumit aibi honorem, sed qui vocatur a Deo. A kolostorban minden élet, minden mozgalmasság az apáttól származik, minden fejlődés rajta nyugszik. Minden hatalom nála van, de minden felelősség is. Az ő határozott, megértő irányítása bátorítja a jó törekvéseket, megakadályozza, hogy a körülmények el ne nyomják az energiát, terméketlenné ne tegyék az erőfeszítéseket azzal, hogy tehetetlenségre kárhoztatják azokat az erőket, melyek szent és üdvös célok megvalósítására törnek. Az apát atyai tekintélyével szemben áll a szerzetes, a fiú engedelmessége. Szent Benedek nem mérte az engedelmességet a törvény betűjéhez, ő a hősiesség, a heroizmus útját mutatta meg. E tekintetben nincs rendalapító, ki annyit kívánt volna szerzeteseitől, mint Szent Benedek. A római paterfamilias tekintélye és a fiúi engedelmesség az a két alappillér, melyre Szent Benedek az istenszolgálat iskoláját (schola dominici servitii) felépítette. Ez a két alapelv biztosítja a bensőséges családi életet és a családi élet fegyelmét a mindennapi életben is. Ez a bensőséges, meleg viszony atya és fiai között az alapja a Benedek-rendi kolostor életének, hol az apátot és szerzeteseit a kölcsönös szeretet, tisztelet és nagylelkűség köti össze. A kitűzött ideál a 3