Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1927

- 12 teszi közkinccsé a maga világos, könnyed előadásmódjával. A XVII. század, mely Franciaország számára a „grand siècle", legnagyobb irodalmi téren. Ki tudná kiszámítani azt a hatást, mit ez az irodalom gyakorolt irodalmi alkotásaival, irodalmi elméleteivel, bölcseletével. A XVIlí. századi Franciaország szellemi életéről pedig elmondhatjuk, hogy az Európa szellemi életének története. A XIX. században a francia szellemi élet egyre jobban olvaszt magában idegen hatásokat, fogad el indításokat. Hogy csak irodalmi téren maradjunk, a francia romanticizmusnak megvannak a maga idegen gyökerei is (angol, német), mégis mennyire francia hatás alatt terjed. Elmellőzve a XIX. század irodalmi áramlatait, csak a szimbolizmust említem, melynek hatása jelenleg nálunk a legszembeötlőbb. A XX. sz. áramlatai közül kettőt említek, a francianémet háború után keletkező, de a XX. században kifejiődő nacionalista és katholikus megújhodást előkészítő-kifejező irodalmat. Ez a nacionalista irány nem egyszer túlzó, igaztalan, de ideálokat, eszményeket állít az ifjúság elé, az önfeláldozásnak, a kötelességteljesítésnek, nagy, nemes célokért az erő felfokozásának eszményeit. S ki merné tagadni, hogy az a nagy katholikus megújhodás, mely a francia szellemen napjainkban végigvonul, nem ad örökszép értékeket az emberiségnek s nem szolgálja hatékonyan azt a célt, mit Eötvös József követel az irodalomtól? S mindezt olyan formában nyújtja, mely ízlésünk fejlesztésének örök iskolája marad. Hogyan és mennyire valósítja meg a reálgimnáziumi francia tanulmány azt a célt, amit az utasítások így fejeznek ki: „A tanuló egyrészt megismeri egy fejlett irodalom remekeit, másrészt érintkezésbe jut egy nagy nemzet gazdag szellemi életével és ezáltal betekintést nyer az emberiség szellemi fejlődésének néhány felette jelentős korszakába. Nem kicsinylendő az a befolyás sem, amelyet egyes francia írók és költők magyar társaikra gyakoroltak".

1 A reálgimnázium a francia nyelv tanulására 4 évet fordít. Ebből 2 év esik a nyelvtan és a közkeletű szókincs begyakorlására, 2 év pedig az irodalmi tanulmányra. Hangsúlyozzuk, amit az utasítások is kiemelnek, hogy az a 4 évi francia tanulmány nem akar s nem is adhat befejezett francia irodalmi műveltséget, s teljes beszédkészséget adni, de elegendő lesz arra, hogy a tanulóknak kellő alapot nyújtson a sikeres továbbhaladásra. A VII. osztály, ahol az igazi irodalmi oktatás kezdődik, a XIX. század irodalmával foglalkozik, a VIII. osztály pedig a XVII. és XVIII. sz. irodalmával. A sorrend ezen felforgatásának az a magyarázata, hogy a XIX. sz. írói tárgyuknál és nyelvüknél fogva közelebb állanak hozzánk, megértésük kevesebb nehézséget okoz. Mi azonban a történeti sorrendet követjük, mikor a tanterv íróin szemlét tartunk s a XVII. századdal kezdjük az ismertetést. A tanterv jellegzetes és mesteri jeleneteket kíván a „grand siècle" drámaíróitól, névszerint megemlítvén egyes jeleneteket. (Corneille: Cid, III., 4; Racine: 1 Utasítások T38. 1.