Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1926

Visszatekintés iskolánk múltjára. A kettős királyválasztás zavarait birtokai gyarapítására ügyesen felhasználó Enyingi Török Bálint elpártolva a nemzeti királytól, akinek családja Mátyás óta birtokosa volt Pápának, Ferdinándtól megkapja ezt az azóta végvár jellegét viselni kezdő várost. Török Bálint katonai erővel ülteti be a városba a protestantizmust. Ö és utódai oly mértékben érvényesítik a cuius regio eius religio elvét, hogy körülbelül száz esztendeig kath. pap a város kapuján be sem léphetett. A katholikusok száma egypár családra olvadt le, akiket is csak Pápista névvel emlegetnek. Ily körülmények miatt a katholikus élettel együtt nemcsak a katholikus nevelés-oktatás is megszűnt, hanem emlékei is elvesztek. Pedig hogy a Zsigmond korában városi rangot nyert Pápán a katholikus városi iskolázás legalább is oly fokban megvolt, mint e korban más hasonló helyeken — Békefi R. 1541-ig 275 falusi és városi iskola lételét mutatja ki — már csak abból is következik, hogy Török Bálint sietett rátenni kezét a templommal együtt az iskolára is. A feltételezett valószínűséget, melyre legjobban feljogosít a pálosok alapítólevelének egy-két kifejezése, a későbbi kutatás lesz hivatva történetileg igazolni. 1630-ban Pápa Csáky László gróf birtokába jut. Csáky gróf a kath. főúrnak igaz mintaképe. A katholicizmus lenyomorodását látva, a magyar eredetű pálos szerzeteseket telepíti le, még pedig az alapítólevél szavai szerint azért : mert amidőn az igaz hitért lángoló szíve elszomorodott annak látásán, hogy a birtokába jutott városban az ősi kath. hitnek nyomait csak egy-kettőnél lelhette fel, holott azelőtt mindnyájan katholikusok voltak annak lakói, azoknak gondozásában a plébánoson kívül több szerzetes testület fáradozott, most nem az erőszak eszközeihez fordul, hanem egy szerzetes testületnek a városba telepítését határozza el, amely a keresztény tanítás és jó példaadás által nevelje a durva és tanulatlan népet. Az alapítólevél 1638-ban kelt. Ebben az évben kezdik Pápán nemes hivatásukat a pálosok. Ezt az évet tekinthetjük iskolánk alapítási évének, mert e korban a pálosok is, mint a jezsuiták, ha valahol letelepedtek, nem elégedtek meg a templommal, hanem azonnal iskolát is állítottak. Az alapítólevél is kötelességükké teszi a tanítást, és anélkül, hogy külön iskolaszervezésről szó volna, a pápai pálosok 1647-ben a rendi nagykáptalanhoz beterjesztett iratukban studensekről tesznek említést. Ez már nem-