Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1916
4 egy emberéletet oltott ki csupán, hanem napot buktatott az éjbe, mely millióknak világított s mutatott utat. A legelső magyar ember, a király halt meg s lett egy gazdag tartalmas élettel a történelemé. Mikor először a magunkénak vallhattuk volna, nem ismertük kellőképen őt. Ő sem ismert még bennünket. Fegyverrel a kezében, hadban állt e nemzet, akárcsak ma, de nem az ő szavára állott talpra. Később az idő meghozta a kibékülést, a kölcsönös megértést s az a férfiú, ki roskadozó trónra lépett, a magyar nép vezetői segítségével biztos kezekkel rakta le az új, a modern Magyarország sziklaszilárd alapjait. Uralkodói bölcsesége és tapintata elsimította az ellentéteket ; a mult példa volt neki, mely a jövő kialakításánál okulásul szolgált. S a hűséges magyar népb'en nem csalódott ; támaszt, segítséget kapott benne, szeretetet nyert tőle, mely rajongó tisztelettel övezte a fölséges király alakját s gyöngéd részvéttel vette körül az embert, a sokat szenvedőt. Van sok hibája a magyarnak ; föllobbanó lelkesedése akárhányszor szalmaláng, lopott fény ; a jobb sorsra érdemes ügy sokszor színes szavakba fullad, a fenyegető veszélyt nem egyszer a nemtörődömség fátyola takarja el ; — de vannak erényei is, melyek a Kárpátoknál is biztosabb bástyát vonnak köréje, úgy, hogy nyugodtan nézhet az új ezerév elé ! Szereti a hazát, a vérrel és könnyel áztatott szomorú magyar földet, melyben őseinek csontjai porlanak ; s mivel szereti e rögöt, ezer esztendő élő keserűségét, bánatát, rajongással veszi körül azt is, akire e honnak sorsa bizva van. Ez az ősöktől örökölt királyhűség, ez a szeretet kisérte végig életén azt is, aki immár elköltözött. A loyalis magyar nép jó-, vagy balsorsban kitartott uralkodója mellett, vele örült, vele szenvedett, szines fantáziája, ragyogó képzelete nótákba szőtte alakját s mikor ez a legfőbb Hadúr élete alkonyán országai védelmére riadót fujatott, otthagyta békés foglalkozását s dalolva, lelkesedéstől égve ment a csatatérre, hogy érte adja, ami legdrágább, ami néki legkevesebb. Irántunk tanúsított jóságának, szeretetének áldozatos jóság, viszontszeretet lett a jutalma, mely nem ismert fáradtságot, nem látott veszélyt, hanem szembeszállt a félvilággal is. Ebben a szenvedésekkel, megpróbáltatásokkal teli küzdelemben egy ősz király alakja lelkesítette, bátorította, acélozta a magyar katonát, azé az ősz királyé, aki otthon hittel, bizalommal a magyar fegyverek győzelméért imádkozott. Nyolcvanhat esztendő ! Akkor is nagy idő ez, ha minden