Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1913

30 gekkel s azoknak az iskolában már úgyis kifejtett munkájával. Hogy azonban mindez mennyire lehetséges a cserkészetnek nevezett mozgalomban ; hogy ezen nevelési eljárás mennyire felel meg az általunk felállított követelményeknek s mennyire tud a mi iskoláinknak — a középiskoláknak — segítségére sietni a kijelölt cél elérésében : erre csak akkor adhatunk feleletet, ha megismertük magát a cserkészetet . . . IV. A cserkészet keletkezése. Mihelyt az egyes országokban a cserkészet befogadást talált és életrevalóságát nagy és gyors elterjedésével megbizonyította : azonnal feltámadt a nemzetek fiaiban bizonyos nemes vágy, vajha mi találtunk volna rá; vajha úgy tekinthetnénk azt, mint a mi gondolatunkat s diadalmas terjedése az egész világon : a mi életrevalóságunk hirdetője volna ! Minthogy azonban tagadhatatlan, hogy brit eredetű, hogy a szigetországból indult hódító útra : legalább azt az örömöt igyekszenek a különböző nemzetek cserkészfiai megszerezni maguknak, hogy rámutassanak nemzeti életükben azon mozgalmakra, melyek nagyjában : a célt és eszközt tekintve — azonosak a cserkészmozgalommal. így mutat rá a német cserkészkönyv egy Jahn nevü vadászra, aki először kezdte az ifjakat csoportosan magával vinni erdőre-mezőre, ahol megismertette őket a nagy természet titkaival s azokban gyönyörűséget találni, testileg edződni tanította őket. Mi magyarok sem vagyunk szegények ebből a szempontból. Nálunk is keletkezett egy ilyen mozgalom néhány évvel ezelőtt, amelyet bátran a cserkészet előzményének tekinthetünk s magyar cserkészetnek nevezhetünk. A „Cél" c. folyóiratban most tavasszal ismertette dr. Nyáry Albert báró a „Nemzeti Falanx" nevü mozgalmat, mely céljára s főbb eszközeire nézve azonosnak mondható a cserkészettel : de teljesen magyar nemzeti érdekkel és eszmével. Az eszme dr. Bognár Mátyástól eredt. A gondolat az volt, hogy a magyar nép fiait kell gondozásba venni, szellemileg s testileg különbnek nevelni. A főszempont a honvédelem s a fajerősítés szempontja volt. A főgond a testi erő és ügyesség és a céllövészetben való jártasságra irányult. Azt a nagy erőt, azt a virtust akarták nemes irányba terelni, fontos érdekek szolgálatába fogni, amely a magyar nép fiaiban bucsuk napján, korcsmák s