Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1912

D Igen, megállja a sarat, ha az akarat helyes irányítása által kialakult benne a szilárd jellem ; ha hozzászokott az az ifjú ahhoz, hogy semmiféle cselekedete ne hozza diszharmóniába azzal a belső, láthatatlan emberrel, kivel szemben legerősebb a küzdelem ; ha vérébe mentek át az iskolában hallott eszmék, életelvek, amelyek mellett akkor is kitart, ha a maga fékevesztett rohanásában újra és újra legázolja azokat a mai társadalom. Itt tűnik ki a magára hagyott, sőt ellenségekkel küzködő iskola feladatának fontossága az erkölcsi nevelés terén. Úgy kell az oktatás mellett nevelnie a gondjaiba adott ifjúságot, hogy a modern családi nevelés hiányait is pótolja, meg elő is készítse, föl is vértezze pártfogoltjait a mai élet nehéz küzdelmeire. Természetes dolog, hogy az oktató iskola nem választható el minden esetben a nevelőtől ; a nevelés munkája megnyilvánulhat ugyan a tanórákon kivül is, de amellett ügyesen beleilleszthető az egyes tantárgyak keretébe. A tanárnak épen az erkölcsi nevelés nagy szükségessége miatt meg kell ragadnia minden kinálkozó alkalmat, mely a jellem fejlődését, az akarat helyes irányú nevelését előmozdíthatja. A nyelvek tanításával kapcsolatos fordítások erkölcsi tartalma, a történelem nagy eseményeinek és alakjainak ismerete, a tudományosság leple alá burkolózó vallás- és erkölcsellenes támadások megcáfolása különösen a természettudományok körében — nagy szolgálatot tehetnek a jellemes ember kialakításában, melyből a munka jórészét már természeténél fogva a vallásoktatás végzi. Igaz ugyan, hogy az említett tantárgyakkal való vesződség sokat leront a nevelői hatás érvényesüléséből, de ha a tanár szeretettel, melegséggel kezeli tárgyát, ha maga is át van hatva a hirdetett elvek igazságától, mert példájával igazolja azokat : akkor az ifjúság lelkébe észrevétlenül belopakodik a hallott dolgok szeretete s alkalomadtán, mikor választania kell a jó és rossz között, minden habozás, minden kétség nélkül azok szerint jár el. Ha a tanuló csak addig érzi a viselkedését irányító szabályok kötelező voltát, mig az iskola falai között van, vagy tanárának szeme rajta függ, de minden békót leráz magáról, mikor senkitől sem kell tartania : a nevelő még nem érte el célját, mert neveltjét nem készítette elő arra az időre, mikor az ellenőrzés Damokleskardja már nem lebeg folytonosan feje fölött. Az igazi jellemet nem az emberi tekintet irányítja, hanem a maga szilárd meggyőződése, melynek minden körülmények között engedelmeskedik. Az