Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1911

98 mondunk. Különösen mély hálával emlékezünk meg Németh Gyula, egyházaskeszői esperes-plébános úrról, ki két alkalommal tartott rendkívül tanulságos előadást: Isten ujja a természetben és Isten ujja a történelemben címen ; továbbá Blázovich Jákó tanár úrról, a több ízben tartott vetített képes előadásokért. A kongregáció fő célja érdekében szakosztályokat alakítottunk különleges céllal. Első a hitbuzgalmi szakosztály, fő feladata a tagoknak gyakori szent áldozásra buzdítása. Második a hitvédelmi szakosztály. Célja mindazon hit- és erkölcs-ellenes támadás visszaverése a magunk körében, melyről csak tudomást szerez a kongregáció. Harmadik a karitativ-szakosztály, legfőbb célja a gyengébb, szegény tanulók ingyenes tanítása és a rossz útra tévedt társak testvéri figyelmeztetése. Negyedik a sajtó-szakosztály. Célja a komoly erkölcsi alapon álló sajtó támogatása, terjesztése. A kongregáció megfelelő szakosztályának körébe vontuk a hitterjesztés szent célját szolgáló Szent-Gyermekséget 180 taggal; a „Zászlónk" cimü kitűnő ifjúsági folyóiratot 190 előfizetővel. Járt kongregációnknak az Élet, Mária-kongregáció lapja, Katholikus Szemle, Balaton, Eucharistikus Értesítő. Fiúi hódolattal mondunk köszönetet megyéspüspök urunk, Önagyméltóságának, ki kongregációnk számára a Zászlónkat két példányban járatta. Az őszi, téli vasárnapokon olvasásra jöttünk össze, eleinte délutánonként, majd délelőttönként pár órára. E célra az említett folyóiratok és a tanár uraktól ajándékba kapott könyvek szolgáltak. Május havában a virágok Királynéjának tiszteletére naponként tartottunk 5—6 perces összejöveteleket, melyeken rövid ima kíséretében érdekes és tanulságos történeteket olvasott fel a praeses. A gyakori szent gyónásban és szent áldozásban is különösen májusban vett részt az ifjúság. Máskor is 25—30 volt a heti áldozók száma, de májusban ez a szám legalább is megkétszereződött. Az intézet legszorgalmasabb és legkifogástalanabb tanulói e buzgó diákok voltak. Azért az időért, mit lelkűknek szántak, bőven kárpótolta őket a „csudákkal tündöklő, isteni nagy Erő". Mélységes hálával gondolunk arra a néhány tanulóra, kik ragyogó példával jártak elő a kongregánista-erényekben és arra a néhány szülőre és lakásadóra, kik a jóra serkentésben, nevelésbeajiűséges támogatóink voltak. Nem nevük felsorolásával, hanem a jó tetteiket látó és felszámító gondviselő Isten áldásának reájuk esdésével, fejezzük ki irántuk szivünkből fakadt köszönetünket. Nos cum prole pia benedicat Virgo Maria!