Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1910

1 ZJ pusztítást, melyet az idő az egykor fényes klasszikus épületeken oly kegyetlenül végzett. Már a forumon jártunkban megragadta figyelmünket egy kolosszális fal, mely meglehetős távolságban a házak közöl emelkedett ki. Elhagyván a forumot, egyenesen a hatalmas alkotmány felé tartottunk s minden felvilágosítás nélkül kitaláltuk, hogy az a római kolosszeum. Ha valami a klasszikus emlékek közöl megdöbbenti az embert, akkor a kolosszeum az részint óriási arányaival, részint azon véres emlékeknél fogva, melyek hozzá fűződnek. A falnak egy része még eredeti magasságában van meg, a többi rom. Meghatottság nélkül nem járhattuk meg a rengeteg arénát, hisz minden porcikája a mártírok vérétől van megszentelve. Magunk elé képzeltük, amint a földalatti karcerokból a kiéheztetett vadállatok előrohannak és az arénában haláltmegvető bátorsággal várakozó keresztényeket marcangolják. Az ezrekre menő szilaj közönség pedig kegyetlenül ujjong, tapsol a borzalmas látványon. Mennyire sülyedt az egykor erkölcsös, vallásos és becsületes római nép ! Az arénában nagy készülődések voltak s megtudtuk, hogy a mai napon a nemzeti ünnep alkalmából este villamos tűzijáték és katonazene lesz. A kolosszeum szomszédságában két hatalmas diadalív köti le a figyelmet : az egyik Titusé, a másik Konstantiné. Titus diadalivének gyönyörű domborművei azon triumfust ábrázolják, melyet a zsidókon nyert győzelmének emlékére tartott. Konstantin diadalive sokkal nagyobb s majdnem teljesen eredeti állapotában van meg. Három átjárója van, a középső a legnagyobb. Pompás reliefjei részint Trajanus, részint Konstantin életéből vett jeleneteket örökítenek meg. Innen a forum mentében visszatértünk, hogy a klasszikus világban oly nevezetes kapitoliumra mehessünk. Széles, aszfaltozott út vezetett föl az örökké emlékezetes halomra. Fölmentünkben balkéz felől egy vasketrecben két eleven farkast láttunk. Mindjárt gondoltuk, hogy a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkas emlékét akarják jelezni. A kapitoliumi tér közepén Marcus Aurelius császár pompás élclovagszobra áll s a teret U alakban három hatalmas épület zárja be : a középső a szenátori palota, mely tanácsházul szolgál, a másik kettő múzeum. A paloták a nemzeti ünnep miatt díszes szőnyegekkel és nemzeti lobogókkal voltak felékesítve. Napok kellettek volna, hogy mindkét múzeumnak szobor-, 2*