Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1910

16 fontane) egyszerű templomát. A hagyomány szerint ugyanis, midőn Szent Pált lefejezték, feje a földön hármat ugrott s mindegyik helyen forrás fakadt, melyek különféle izüek. A források egymáshoz közel az oltár mögött vannak. Nem válhattunk meg e szent helytől, hogy a forrásokat meg ne Ízleljük. Innen északnak fordultunk és a hires Via Appiára értünk. Tudtuk, hogy érdekes és megható látványosságban lesz részünk, mert osztályfőnökünk útközben elmondotta a katakombák történetét. Az egymást keresztező mély földalatti folyosók, melyek hajdan temetkező helyek voltak, eleinte tervszerűen készültek, de később egy-két főfolyosó mellett a szűkebb mellékutaknak olyan labirinthusa keletkezett, hogy majdnem lehetetlenség azokból vezető nélkül kijutni. A római császárok kegyetlen üldözése idejében a keresztények ide menekültek titkos lejáratokon, itt tartották az istentiszteleteket, itt temették el a vértanukat. Nagy Konstantin óta a temetkezések a katakombákban megszűntek, csak mint búcsújáró helyekre zarándokoltak a jámbor hivek a szentek és vértanuk sírjához. így elkészülve mély áhítattal mentünk le falépcsőkön a Szent Kallisztusz-féle katakombába, mely a Via Appia mentén van. Mindegyikünk egy-egy égő gyertyát kapott és követtük a szerzetest, aki bennünket kalauzolt és német nyelven magyarázott. Legelőször láttuk a pápák sírboltját, mely a harmadik századból való. Nem messze innen Szent Cecília sírjához értünk. Egy kis fülkében fehér márványszobra van elhelyezve s a falon azon tanuk nevei olvashatók, akik a sir felbontásánál jelen voltak. Amint tovább haladtunk a mély folyosókon, jobbról is balról is az oldalfalakon fülkéket láttunk, ahova a keresztényeket temették. Több helyen kápolnákra akadtunk, melyeknek falain még elmosódottan láthatók a régi mozaikképek maradványai vagy szimbolikus jelek, mint a hal a Megváltó, a galamb a megváltott lélek, a főnixmadár az újjászületés, a páva az örökélet, a hajó az egyház, a bárányok a hivek jelképei. Sőt vannak ó- és új-szövetségi képek is szintén szimbolikus jelentéssel. A miszticizmus és szimbolizmus igen érthető okokból nagy szerepet játszott az első keresztények életében. Csak kis részét jártuk meg a földalatti folyosóknak, de ez is elég volt arra, hogy fogalmunk legyen a dicső mártírok hamvaitól megszentelt helyekről. Mire gyertyánk leégett, már a kijárathoz értünk. Hitünkben megszilárdulva és mély áhítattól ihletve hagytuk el Szent Kallisztusz katakombáit s majdnem szótlanul ballagtunk a Via Appián a város felé. Lelkünkben felújultak azon megrázó