Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1910

14 esztétikai magyarázatot nem is nyújthat — arra törekszik, hogy velünk a képek tartalmát és alapeszméjét megértesse. A második teremben láttunk három remek falképet : a Disputát, az athéni iskolát és a Parnassust. Az első a keresztény vallás és theologia, a második a klasszikus tudomány, a harmadik a költészet apotheosisa. A majdnem négyszáz éves freskók élethű alakjaikkal és élénk színeikkel valósággal elbájoltak bennünket. A harmadik teremben lévő falképek azt a magasztos gondolatot fejezik ki, hogy az egyházon semmiféle hatalom diadalt nem arat. Itt láttuk azt a freskót, amely Attilának Róma falaitól való visszavonulását ábrázolja, midőn I. Leo pápa hatalmas szónoklatával a győzelmes hűn királyt elvarázsolta. Ugyancsak itt láttuk azt a gyönyörűen megvilágított jelenetet, midőn az angyal szent Pétert a börtönből kiszabadítja. A negyedik teremben egy impozáns csatakép ragadott el bennünket, mely Nagy Konstantin császárnak Maxentius fölötti győzelmét ábrázolta: a kereszténység diadala a pogányságon. A negyedik teremből egy ajtó vezetett ki arra az oszlopos folyosóra, mely Raffael Loggiái név alatt ismeretes. A keresztboltozatok bibliai képekkel vannak díszítve, melyeket a mester tervezete és utmutatása szerint tanítványai festettek. A freskókban, melyek remek stukkodiszítéssel vannak környezve, mindjárt felismertük az ószövetségi jeleneteket. Sokáig gyönyörködtünk volna Raffael gazdag fantáziájában, mely a bibliai eseményeknek mély vallásos ihlettel kigondolt csoportosításában ragyogott felénk, de tanárunk siettetett bennünket, hogy még délelőtt a vatikáni képtárt is megtekinthessük. Tudtuk, hogy a műkincsek négy teremben vannak elhelyezve, de csak Raffael képeit fogjuk mélyebb vizsgálat tárgyává tenni. Ismertük Madonnáját és Tranfiguratióját reproductiók utján, mégis úgy jártunk e műremekekkel, mint azzal a nagy emberrel, akit hirből ismerünk, akiről sok szép és megható dolgot hallottunk s mikor először találkozunk vele, némasággal nyilvánítjuk tiszteletünket és bámulatunkat. Különösen a Transfiguratio (Urunk színe változása) bilincselt le bennünket. A megdicsőült Megváltó csodálatos fénytől környezve, mellette Mózes és Illés alakja ragyogó arccal, lenn az isteni jelenettől elbűvölt apostolok földre borulva láthatok. Elbájoló hatással van e művészi és vallási ihlettel megfestett kép a szemlélőre, melyet nem lehet elfelejteni. Tizian, Paolo Veronese, Domenichino, Corregio, Guido Reni, Giulio Romano, mint az olasz renaissance nagy mestereinek műalkotásai nem ragad-