Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1909

11 rendtartás meg a kötelesség pontos teljesítésének követelése nem egyszer a túlságos szigorúság jegyével láttatik el s a deákság sokszor a szülők, jóbarátok részéről támogatva, az igazsággal ellenkező úton és módon iparkodik kibújni alóla. A deákhazugsá

gok. Csak meg kell figyelni egy osztály életét s az ember szinte megborzad, azt látva, hogy az iskola is szinte melegágya az igazságérzet megrontásának. Sok esetben az aggódás, félelem érzelmeiből sarjadnak ki e hazudozások. Legjobb orvosságuk a nyugodt, komoly intés és megbeszélés ; mert a deák erkölcsi erőt, segítséget nyer így a hazugság elleni küzdelemben. Az új Rendtartás büntető szakasza figyelemmel lehetne e körülményre. A fegyelmezésben való eljárás — nemcsak az iskolában, hanem a hivatalokban is — igen alkalmas arra, hogy az egyénben nagyra nevelje a gyávaságot, az igazságérzetnek ezt a valóságos járványos megbetegedését. Persze nem minden iskolai hazugságnak forrása a gyávaság. Mennyire meglepő annak a gyermeknek a mondása, aki így szólt : „azért hazudtam, mert ha az igazságot mondom, úgy se hitték volna el mentségemet". Bizalom, bizalom a nevelő s a növendék között ily tapasztalatokra nem ad alkalmat. Ami a képzelőtehetségszülte hazugságokat illeti, megjegyzendő, hogy nagy hiba volna a gyermekek hazugságait tragikusan felfogni.

1 Hisz a növendék nincs még tisztában a teljes igazság értékével, jelentőségével. Nem is szabad ebből teljes romlottságra következtetni. Férfias komolysággal kell e hazuságokat irtogatni, hogy szokássá, második természetté ne váljanak. A gyermek beszéde, mondja Jean Paul, sok esetben hangos gondolkodás, a képzelet működésének szóba foglalása. Látszólag hazudnak, pedig csak önmagukkal beszélgetnek ; játszanak a nekik új beszédmüvészettel : ostobaságokat fecsegnek össze-vissza, csakhogy élvezhessék a saját beszédjöket. Ebben persze nagy veszedelem rejlik, amely valóságos lelki betegséggé fajulhat. Azért szükséges az ily deákokat nyugodtan és komolyan figyelmeztetni a beszéd megbízhatóságának óriás jelentőségére. E megbízhatóság gyakorlására 1 Fr. W. Foerster, Schule und Charakter, 28. s köv. 1.