Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1908

23 gondolkozását, cselekvését ez irányítja, erőszakos, brutális cselekedetekre való hajlama növekszik, amint ezt a súlyos testi sértések és bűntettek statisztikája mutatja. Értelmi színvonalának sülyedésével erkölcsi érzéke rohamosan hanyatlik, jelleme eldurvul, könnyen szánja magát becstelenségre. A szószegést, csalás, lopás követi, a rablás, gyilkosság pedig már nem esik messze ettől. Végig tekintve e pusztításokon, látjuk, hogy nem csupán a legkönnyebben hozzáférhető ideganyagra terjednek ki, hanem az összes nyákhártyákra, mirigyekre, izmokra. Az alkohol gyilkos hatása kiterjed minden szervre és ha az alkoholista nem megy tönkre gutaütésben, májbajban vagy más inkurrens betegségben, ha öngyilkos sem lesz, akkor paralitikus hülyeségben pusztul el. Az alkoholizmus egyéb káros következményei. Az alkohol nemcsak testileg, hanem, mint láttuk, erkölcsileg is megrontja az embert és egyik legnagyobb veszedelme az államnak, társadalomnak. Az alkohol az összes lelki rútat felkergeti az emberi szív fenekéről és a rút szenvedélyekkel az Isten képére teremtett embert az állatnál is undokabbá, gonoszabbá teszi. Nem számítva az egyes szervek kóros állapotából származó bajokat, még sok más egyéb káros következménye is van a szeszivásnak. A fertőző betegségek, malária, kolera, sokkal többet pusztít a szeszivók, mint az absztinensek közül és az előbbiek betegségei, sérülései sokkal lassabban gyógyulnak. Az indiai hadsereg, melynek egyharmad része absztinensekből, kétharmad része szeszivókból áll, egészségi állapotát több mint egy félszázad óta figyelik és kitűnt, hogy az utóbbiakból évenkint 2—3-szor, néha 5-ször annyi kerül a kórházba és 3-szor annyi ideig voltak betegek, mint a teaivó ezredek. A halálozási statisztika azt mutatja, hogy egyes államokban a legszebb férfikorban levő emberek közül minden 4—5-ik embert, nagyobb gyárakban minden 10-ik embert alkohol pusztít el. Azt pedig egész határozottsággal állíthatjuk, hogy a világ legerősebb mérgei együttvéve sem pusztítanak el annyi embert, mint az alkohol egymaga. A baleset okozta halálozások nagy része az alkohol rovására esik, mert ilyen állapotban az ember merészebb, meggondolatlan, mozdulataiban túlságosan élénk. Az absztinensek halálozási százaléka 30— 40°/

0-al kisebb,