Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1906

21 Széchenyi halála után a nagyczenki fonó-gyár megszűnt. Wesselényi Miklós 1845-ben Deésen kivágatta szép szőlejét csak azért, hogy szederfával ültethesse be. Szakadatlanul az 1830-as évek elejétől a selyemtermelést csak Hidján (Tolna vármegye) űzik a mai napig. A 40-es években sok selyemgombolyító és selyemszövő-gyár működött hazánkban, évenkint közel 500 ezer kgr. selymet termeltek és 1843-ban 11 frt. 45 kr. pengő pénzt adtak egy font gombolyított selyemért. Az 1848—49-es évek mozgalmai, valamint a hernyók között az 50-es években kitört szemcsekór következtében selyemtermelésünk annyira hanyatlott, hogy a 70-es években a képviselőház pénzügyi bizottságában indítványt is tettek, hogy az állam vegye le egészen a kezét a selyemtermelésről és a költségvetésből töröljék az e célra szánt összeget. Kemény Gábor báró akkori földmivelésügyi miniszter még egy kísérletet tett, újjászervezte a selyemtenyésztési felügyelőséget Szegszárdon 1880-ban s innét kezdődik a virágzás új korszaka. Az ország különböző részeiben 150 beváltó állomás van, melyekben több mint 100.000 selyemtenyésztő családnak 1880— 1906. végéig 70,701.127 K 24 fillért fizettek ki gubókért. 1906-ban pedig 4,755.157 K 62 f-t a selyemtenyésztéssel és selyemiparral foglalkozóknak. Hét selyemfonó van az országban : Pancsova, Uj-vidék, Tolna, Komárom, Lúgos, Győr, Mohács városokban és a bennük alkalmazottaknak évenkint 700.000 K-t fizetnek ki.

1) A selyemhernyó-tenyésztés oly iparágnak a föllendülését segíti elő, melynek termékei nagy beviteli cikket képeznek s épen az birta rá az államot a hathatós támogatásra, hogy a beviteli cikkeket itthon lehessen előállítani, az érte kiadott nagy összegeket az országban tartani s abból a selyemhernyó-tenyésztőket és a feldolgozáshoz szükséges munkásokat jövedelemhez, keresethez juttatni. Éppen abban rejlik a selyemhernyó-tenyésztésnek mint mezőgazdasági mellékhaszonvételnek nagy jelentősége, hogy a gazdasággal foglalkozóknak éppen a legszegényebb osztályát juttatja számottevő mellékjövedelemhez olyan időben, mikor máshonnan pénzt nem kereshet, t. i. aratás előtt. *) Ez adatok, valamint a következő sorok is nagyrészt a gazdasági tudósitók részére készült Utmutató-ból valók.