Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1906

19 teljesen megszűnjék a madárdal, gyümölcsfáink ágai kopáran meredjenek égnek még nyár derekán is, gabonatábláinkat pedig félnövésben elnyomja a gaz. Ültessünk ahová csak lehet, fát, bokrot, a meglevőket pedig kíméljük, csonkítóikat büntessük ; kertjeinkben, utainkon ne hiányozzék a gyümölcsfa, különösen a szederfa. E legkényesebb jövevényfánk, amely későn ébred, korán tér nyugalomra és mégis, kivált ha sivár homoktalajon nőtt, nagyon hamar megérzi a fagyot, az idézett miniszteri rendelet értelmében első sorban ajánlandó, mert az általa feltételezett selyemtenyésztési iparnak hazánkban igen nagy közgazdasági és szociális jelentősége van, másodsorban pedig azért, mert a közterületekre, kopár helyekre, utakra ültetendő gyümölcsfák között a kártételek szempontjából e fa a legcélszerűbb. Foglalkozzunk vele tehát kissé részletesebben. Az egész földön, a vizenyős, szikes talajt leszámítva, mindenütt díszlik és sok helyen nemzetgazdasági szempontból felveszi a versenyt akármely növénnyel. Ameddig szőlőt lehet ültetni, addig a szederfa is sikerrel tenyészthető. A khinai törvény tiszteletet parancsol a földmívelőnek és eperfatenyésztőnek, mert „ily módon nem lesz kevesebb a gabona és az öltözet."

1) Itt ismerték föl kiváló fontosságát, innét terjedt el a leveleivel táplálkozó selyemhernyóval együtt mindenfelé. A khinai nép fölismerte azt az óriási hasznot, amit a selyemhernyó tenyésztése hoz, szigorú büntetést szabott tehát azokra, akik az országból kiviszik ez állatokat. A legnagyobb szigorúság és büntetés mellett is sikerült állítólag görög hittérítő vándor szerzeteseknek néhány selyemlepke petét kicsempészni, botjukba rejtve, az országból az V. században. Innét terjedt el Görögországban, Szicziliában, Itáliában, Francziaországban és mindenfelé. Hazánkban az első nyomokra a török hódoltság után akadunk Baranyavármegyében. I. Lipót alatt 1680 táján egy Passardi János Péter nevü torricellai származású olasz ember magyar leányt vévén feleségül, Pellérden és Aranyoson birtokot örökölt és itt kezdett selymet termelni. Az ő példáján Baranyavármegye ezen részében csakhamar fellendült a selyemtenyésztés úgy, hogy Pellérden föl is ') Hanusz: A fák birodalmából. 181. 2*