Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1904

— 17 — mérgezve (hányás, kólika, hasmenés), csakhogy e jelenségek onnét származnak, hogy a gombák nehezen emészthetők és gyomorhurutot okoznak. Van a gombamérgezésnek egy faja, mely tömeges, egész vidékekre kiterjedő megbetegedést okoz, ezt az anyarozsnak a kenyérlisztben való nagy mennyiségű előfordulása okozza, s ergotizmusnak nevezi az orvosi tudomány. Kétféle alakban lép föl, görcsös és üszkös alakban. Különösen rossz termés, éhinség, nedves, meleg időjárás mellett lép föl. Görcsös alakban az egyes izmokban és izomcsoportokban nag.y fájdalommal járó tartós görcsök állanak be, majd epilepsziás rohamok fogják el a beteget, amelyekben elpusztul. A betegség üszkös alakjánál kezdetben szintén sajátságos bizsergés támad az újjak hegyén, a fülben, vagy az orrban, ezt az illető testrészek érzéketlensége, megfeketedése, szóval elhalása követi, mire az illető újjperc, fül, vagy orrhegy fájdalom nélkül lehull. A betegség itt nem állapodik meg, hanem a következő újjperc, kéz, láb, karok, esetleg a lábak következnek az elhalásban, míg. végre a mérgezettek vagy közbejött vérfertőzésben, vagy kimerülésben pusztulnak el. A halál végső oka a kis üterek, később a nagyobbak elzáródása, minek következtében a vérrel nem táplált testrész hamar elhal. Az utóbbi alakját régebben igenis sacer-nek, később szent Antal tüzének nevezték.

1 Hazánkban ritkán lép föl, mivel túlnyomóan búzatermő ország vagyunk, a búzán pedig alig s csak igen ritkán van anyarozs, ellenben Franczia-, Német-, Olasz-, Svéd- és Oroszországban gyakrabban mutatkozik járvány alakjában. Hirsch Ágoston a VI. századtól kezdve a mostanig 121 járványról tesz említést. Mérgező hatása e gombának az aratás után egypár hónapra megszűnik, s így csak a friss lisztből készült kenyér ártalmas.

2 B) Virágos növények. J. Nyitvatermők. 1. Pinaceae. (Fenyöfélék) családja: Juniperus Sabina L. (Lóciprus.) Hol bokrosán, hol faalakban nő, már maga a szaga is kábulást okoz, levelei keserű izüek, belsőleg is erősen mérgesek. 1 Egészség. 1900. 53. - Dr. Istvánffy Gyula: A magyar ehető és mérges gombák könyve. 92. 2