Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1904
— 11 — ennek, sem az immunitásnak okát nem ismerjük. Ilyen megszokásnak, a tiroli arzénevöket nem számítva, akik több évi használat után már 30 centigrammnál több arzént is bevesznek ártalom nélkül, talán a legcsodálatosabb példája az emberi testnek a bódító mérgekhez való alkalmazkodása, különösen az opium- és morfiumhoz, melyekből a morfinevök 3—4 grammot is bevesznek, mig a legtöbb embernek 40 centigramm már halálos mennyiség. Hogy az állati mérgekhez ugyanígy hozzászokhatik az ember szervezete, mutatja a modern orvosi tudománynak immunizáló ojtása (PasteurBehring-féle) veszettség, difteritisz ellen. (Pallas.) Ily sok befolyásoló körülmény mellett nem csoda, hogy szoros határt vonni nem lehet mérges és nem mérges növény között. Némely mérges növényben van hatóanyag, mely tisztán előállítva és úgy bevéve iszonyú mérges hatást gyakorol, míg magában a növényben az a méreg oly csekély s úgy el van oszolva, hogy megízlelvén, a mérgező hatás észrevehetetlen, sőt nem ritkán kellemes ingerré, vagy jótékony orvossággá enyhül. Ilyen értelemben sok orvosi és élvezeti szert nyújtó növényt (mák, dohány) is a mérges növények közé számítanak. Közönségesen mérgeseknek csak olyan növényeket nevezünk, melyek a méregből annyit tartalmaznak, hogy élvezetük, vagy már csak egy részüké is ártalmas. Tehát olyanokat, melyeknek élvezete csak jelentéktelen hatású, nem szoktunk mérgeseknek nevezni. Azon növényeket, melyeknek mérgező hatását teljes bizonyossággal kimutatni nem lehet, de amelyek elövigyázatra intenek, gyanúsaknak nevezzük. Amint a méreg hevességének, hatása módjának mindenféle fokozata van, úgy az igazi mérges növények között is van fokozat és átmenet a mérgező tulajdonságra nézve. Hatása szerint a mérges növény bódító vagy narkotikus, maró vagy étető, izgató, izgató-bódító, összehúzó. A bódító vagy narkotikus mérgek nein annyira a testet, mint inkább a lelket, az életerőt izgatják, érzéketlen állapotba hozzák annyira, hogy az ember emlékező tehetségét és eszméletét vesztvén, mély álomba merül, dühös vagy éppen örült lesz. Ilyen növények pl. a beléndfü, a mák, a mérges saláta, a keserű mandola.