Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1904

— 9 — nyebben hozzáférhetők s használatuk közben sok oly tulajdonsággal ismerkedett meg az ember, amelyeket javára fordíthatott. Ma már alaposan ismerjük a növények ható anyagait, belőlük tisztán előállíthatjuk s mindenféle kísérletezéseknél rendelkezésünkre állanak. A szerves kémia és fiziologia igen nagy szolgálatot tett a szenvedő emberiségnek, midőn a növényi anyagok tanulmányozását körükbe vonták. A növényekben foglalt ható anyagok között savak, gyanták, cserző anyagok, zsiros olajok, illanó olajok, alkaloidok, glykozidok vannak, de a két utolsó csoport játsza a főszerepet, különösen pedig az alkaoidok.

1 Ezen alkaloidok szénvegyületek s valamennyien nitrogént tartalmaznak, lúgos kénhatásuak és savakkal jól kristályosodó sókat képeznek. Szerkezetüket illetőleg valószínű, hogy a pyridin és a cbinolinnak származékai, hatásuk pedig az állati szervezetre igen erős. Két csoportra oszthatók : oxygenmentes és oxigén tartalmuakra, az előbbiek többnyire folyósak, mig az utóbbiak szilárd halmaz állapotúak. Erősebb hevítéskor felbomlanak és égett szörszagot árasztanak, mint számos más nitrogéntartalmú szerves vegyület. (Pallas.) Hogy miért vannak e mérges anyagok a növényi testben, s mi lehet hivatásuk, erre vonatkozólag a régiek azt vallották, hogy a növények csak az emberért vannak a földön, különösen pedig azért, hogy a bennük levő anyagok az embernek hasznára, vagy kárára legyenek. A mai kutatások alapján nem mondhatni határozott feleletet. Az a tény azonban, hogy az alkaloidok leginkább a növények gumóiban és magvaiban vannak meg, tehát olyan részekben, amelyek új növényegyén létrehozására hivatvák, arra enged következtetést, hogy ezek a nitrogénben dús anyagok a fiatal növény táplálkozásában játszhatnak szerepet s mintegy a tartaléktáplálék egy nemét teszik.

2 A növények ható anyagának,- a sejtnedvben feloldott, vagy a tej nedvben előforduló alkaloidnak, nemkülönben a kellemetlen szagú növények (maszlag, beléndfü) párolgó olajának vagy más indifferens vagy extraktiv anyagának erősségére legnagyobb hatással vannak az éghajlati- és helyi viszonyok, továbbá koruk. Számos növény kultiválva elveszti mérges hatását, pl. a Digitalis 1 Természettudományi Közlöny. 23., 199. 3 Természettudományi Közlöny. 1891. 204.