Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1903

— 4 — Ilyen kicsinylő nyilatkozatokat lehet hallani naponként s útonútfélen a nyelvészekről és a nyelvészetről, még pedig magukat műveltnek tartó emberek ajkairól. Sőt akárhányan találkoznak a tanultabbak között is, akik bármikor készek volnának vakon megesküdni eme nyilvánvaló balitéletekre. Ezen rövid értekezésnek, melyet szerzője részben a legjelesebb magyar nyelvészek, részben saját kutatásaiból állított össze, célja annak bebizonyítása, hogy a nyelvtudomány iránt való ilyetén elfogultság teljesen alap nélkül való és hogy a nyelvészet egyike nemcsak a leghasznosabb, hanem egyszersmind a legélvezetesebb tudományoknak. * * * Lássuk legelőször is, mivel szolgált vagy szolgál rá a nyelvtudomány a feltörlött homlokú, de vékonypénzü bölcsességnek fullánkos ócsárlására. Mi lehet az alapoka a nyelvészetről való hagyományos balvélekedésnek ? Az ok könnyen észrevehetöleg többféle. Egy az, hogy az avatatlan emberek egyáltalán unalmasnak tartják és lenézik azt a tudományt, amelyhez nem konyítanak. Azután a nyelvészetet még a müveit emberek közül is vajmi sokan balul azonosítják a nyelvtan-tanítással, amelynek tagadhatatlanul nem egy lélekölő, száraz részlete van s melyet a szigorú tanár és tanító urak az iskolában való folytonos üzéssel-hajtással még szárazabbá, hogy ne mondjam : gyűlöltebbé szoktak tenni. Ez az utóbbi ok tett több nagy költőt és írót is elfogulttá a nyelvtudomány iránt. Bizonyságul csak az egy Goethére akarok hivatkozni, aki életíróinak tanúsága szerint többször mondogatta, hogy már harminc esztendeje, mióta a nyelvtan elfeledésén töri a fejét. És bár sohasem felejtette el, annyi való-igaz, hogy eme gúnyos mondása sok kis lelket tett a nyelvészet vak ellenségévé. A nyelvtudománynak múltja is erősen közrejátszott rossz hírének terjesztésében s folytonos ébrentartásában. A régi nyelvészek ugyanis minden szót és szólást megtudtak magyarázni a puszta hangzásból — a nélkül, bogy valamely tudományos eszközre vagy bizonyságra szükségük lett volna. így történt azután, hogy képzeletüket teljes szabadjára eresztvén, nevetségesebbnél-nevetségesebb délibábos magyarázatokkal állottak elő.