Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1902
— 6 er auf diesem Mistbeete (Shakespeare „Othello") eine so genussbare, herrlichte Frucht („Orosman") hervorbrachte." Sok nehézséggel kellett küzdeni, mig a népiesség, a „nemzeti drámának" elengedhetetlen része, a francziáskodás mellett megkapta méltó helyét, mi által a nemzeti irány már mégis érvényesülhetett. Röviden jellemezve, ilyen volt a drámairodalom helyzete Bécsben, amikor a mi túlságosan szerény költőnk barátjai ösztönzésére nemcsak Íróasztala számára, hanem a nagyközönségnek szánva első müveit kiadta. Első drámai „Kisérlete" , :Die Neger 1 1 cz. három felvonásos eredeti szinmüve volt, amely egyedül 1790-ben jelent meg. Barátai, kik szintén jónevü irók voltak, kérték, hogy tegye közzé irodalmi dolgozatait. Teljesítette kérésüket, de ki is kötötte, hogy nem kiván semmit jobban, mint őszinte, szigorú bírálatot. Sokkal is szerényebb volt ö, mintsemhogy müveit olyanoknak tartotta volna, amelyek már semmi simításra nem szorulnak. Szavát meg is tartotta, mert az első bírálat figyelembe vételével azonnal átdolgozta ezen első drámáját s 1794-ben és 1807-ben, de már két ujabbal bővítve, ismételten kiadta. így három drámája jelent meg egyszerre : die Neger, die Herzoge von Soubice és Verbesserung nach dem Fall veredelt den Menschen. Ezen első müveiben megnyilatkozik Gruber egyénisége, melyet semmiféle hatás, vagy az uralkodó korszellem meg nem tud már változtatni s mely Grubert mint egyenes, határozott, erős lelkű, nemes gondolkozású magyar embert mutatja be, amint élete végéig úgy magánéletében, mint müveiben a maga egészében megnyilatkozik. A művészet minden ágában a legnagyobb s leghatalmasabb múzsa a vágy az után, amit a jövőtől remélünk. Az emberi vágy alkotta meg minden időben a maga ideáit, eszményképeit. Az egyiket egyéni érdek, boldogság vezeti müvei megalkotásában, a másik letérve az egoizmus sivár teréről, a felebaráti szeretettől lángolva a közjóért, a társadalom javáért kiván élni s dolgozni. Fenkölt lelkületével s önzetlenségével Gruber is az utóbbiak kisded csapatába tartozik. Társadalmi térre vezet első drámájában is s a maga leplezetlen mostohaságában mutatja be a társadalom szégyenfoltját, a még mindig divö* rabszolgakereskedést. Nemes szándékkal választotta költőnk ezt tárgyául, de sokkal is gyengébb volt, semhogy czéljának megfelelően kellő lelkesedést tudott volna ébreszteni.