Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1902

— 4 Gyermekéveiről ezen néhány soron kivül semmit sem tudunk. Neveltetéséről egyes bőkezű főrangú pártfogója gondoskodott. így első sorban Batthyány J. György gróf, ki Bécsben taníttatta. Tanulmányainak végeztével a rónaszéki kir. sóbányánál kapott alkalmazást.

1 Természetének épenséggel nem felelt meg ezen első hivatala, melyet nemsokára el is hagyott s ismét Bécsbe költözött. Ezen bécsi tartózkodás egész életére nagyfontosságú volt, mert ez adta meg Grubernek azon irányt, amelyet egész működésében figyelemmel kisérhetünk. Bécs egyike volt azon városoknak, melyek azon időben az irodalom ismert központjai, úgyszólván magukban teljes egészet alkotó irodalmi köztársaságok voltak. A XVIII. század második felében úgy az irodalomban, mint az élet egyéb megnyilvánulásaiban is a főrangú körök izlése volt az irányadó zsinórmérték s így a franczia irány s izlés oly nagy hatalomra tett szert, hogy még a legelőkelőbb német irók termékei is franczia tolmács utján juthattak csak az előkelők udvarába. Wieland és a bécsi nemesi társadalom közvetítője is egy franczia marquis, Bouflers volt, ki előbb franczia fordításokban vitte a bécsi udvari körökbe Wieland „mester" munkáit, melynek eredetijét azután ezen fordítás révén nagy becsben tartották. Bouflers segítségével lett tehát Wieland a bécsi lírikusok mesterévé, s hogy mily nagy tekintélynek örvendett a bécsiek mestere a német irodalom terén, azt Goethe is elismerte, mert „egész déli Németország, — úgymond —- de különösen Bécs, Wielandnak köszönheti irodalmi műveltségét."

2 Bécs ismert lírikusaival, Denis Mihály-, Blumauer Alajos-, Alxinger Jánossal együtt Gruber is Wieland táborába tartozott. „

Die Musik" cz. költeményében ezt meg is mondja : Heiter wie der Kreis der Hören, Und wie Cypris aus dem Schaum geboren, Tanzt mit Wieland in der Morgentracht Unsre Tonkunst einen frohen Reigen. Nagy méczénásának, Ketzer Frigyes bárónak

3 köszönheti Gruber, 1 Itt nyert tapasztalatait megirta Bredeczky folyóiratában : Beiträge zur Topographie des Königreichs Ungarn" (1804. III.): „Über die Steinerzeugung in Rónaszék. " 2 Koberstein Ag. : Geschichte der deutschen Nationallitteratur. Leipzig 1884. 3 Retzer Frigyes báró szobájában hagyta egy látogatása alkalmával ezen kis versét : Vor dem Sträuschen seiner Landes Brüder Legt hier dies Vergiesmeinnicht Unbefangen, liebend, Gruber nieder Bis er für Sie Kränze flicht."