Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1902

- 29 — előtt a legtöbbet érő természetes egyszerűség és józanság útjáról soha le nem térve alkották örökidökre szóló műveiket. Ö is ezek útján s példája szerint törekedett dolgozni és élni. Most öreg korában egyedüli kívánsága az volna „möge die heutige Jugend den Vielerfahrenen rein sittlichen nicht grobsinnlich lächerlichen Alten folgen". Utolsó müvének középső része „Helena" cz. tragédiája, mely csak kisérlet; nem volt szándéka még ebben teljes, minden tekintetben egységes tragédiát irni, hanem csak a régi görög tragédiák szerkesztését szem előtt tartva, teljesen hasonló beosztású vázat állított össze, melyet csak később akart volna kidolgozni és befejezni. Erre azonban már nem került rá a sor, mert teljes visszavonultságban, mindenkitől elhagyatva, az öreg táblabíró és könyvtáros 1840. szept. 19-én szélütés következtében meghalt Pozsonyban. így a szerény költőnek, ki élete legnagyobb részét hazáján kivül volt kénytelen tölteni, teljesedett azon kívánsága, melyet még 1804-ben irt meg „Hymnus an Pannónia" cz. külteményében : „Fremde Gefilde sollen mich nicht dir Mutter entreissen; Ruhet die Hülle bei dir, die meine Seele belastet". * * * Gruber Antal Károly felsorolt munkáiból láthatjuk, hogy megérdemli, hogy néhány sor az ö munkálkodását is bizonyítsa. Munkássága nagyon sokoldalú volt. 0 maga, élete végén összeállítva müveit, ezt irja: „irtani idilleket, himnusokat, ódákat, dalokat, epigrammákat, elégiákat, regényeket, tragédiákat (karokkal), egy dramaturgiai levelet (amelyben bebizonyítja, hogy Sakespeare tragédiái régi görög szerkezetűek), rövid ismertetéseket a német „Merkur" számára s végre 14 napig egy német hetilapot szerkesztettem". Mi a magyarázata tehát annak, hogy kora öt annyira félreismerve, nagyobb figyelemre egyáltalán nem méltatta? Megtámadták mint magánembert, mint hazafit s irót egyaránt. Jólehet nincs sok adatunk, amelynek alapján magánéletéről határozott Ítéletet mondhatnánk, de müvei valóban olyan embert ismertetnek meg szerzőjükben, akiről Gaál György is azt irta, hogy ö Grubert kedves, nemesen érző embernek s kitűnő irodalmi férfiúnak ismeri. Hazafiságát pedig egy pillanatra sem vonhatjuk kétségbe, sőt dicsérhetjük.