Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1902
- 10 — hirdeti, hogy az akatholikusok nem emberek, vagy mint Leonora mondja: „Kutyákat megtűrünk, de hugonottákat nem." Mert a felebaráti szeretetről szóló tanításában a kath. egyház nem ismer kivételt ; Gruber nemcsak az igaz tannak a határát lépte át helytelenül, hanem az ép, egészséges aesthetikai érzést is megsértette. Hol található olyan anya, aki eltaszítaná magától leányát, mert szive az emberiség jóléteért dobog, vagy fiait, kik meggyőződésük mellett tántoríthatlanul megmaradnak. A mellékszereplők : Voudevilles, Le Frere, La Tourneur, az öreg szolga: Tamás, nagyon sikerült alakjai Grubernek, ki rövid dialógusban is jól jellemez s az olvasót személyeivel azonnal megismerteti. Azon két irányt találjuk ezen drámában, amelyekről Sonnenfels, mint már láttuk a drámáról szóló irataiban, nem valami hízelgő módon értekezik. A franczia irányt a finom lelkületű, szerencsétlen Amália, az angol „darabosságot" (ruggedness) pedig Leonora herczegasszony szenvedélyes és gyakran durva kitörései képviselik. „Drámai kísérleteit" Gruber egy kis egyfelvonásos színmüvével fejezi be „ Verbesserung nach dem Fall veredelt den Menschen. " Nem is dráma ez, hanem egy egyszerű, kedves kis falusi történetnek élénk csevegésben való elbeszélése, mely egyrészt az alattvalók hűségét fejedelmök iránt és ennek leereszkedő szeretetét, másrészt a gyermeki szivbe oltott szülői szeretetet mutatja be. Egy jómódú földmíves családot egyetlen fiuk tékozló élete teljesen tönkre tesz. Midőn a fiú látja, hogy atyjának nincs már pénze, elmegy hazulról s nem is gondolva szüleivel, végzi tanulmányait, „mert nem akar földhöz ragadt paraszt" maradni. Szép álláshoz jut s hogy ne is tudják származását, mint a fejedelem hivatalnoka von Kettenheim elönevet kap s ezt használja. A fejedelem egy alkalommal útra kel, hogy népét láthassa. A faluban már nagyban készülődnek fogadtatására. Utján von Kettenheim is elkíséri. Egy kis lányka virágcsokorral s felköszöntövei fogadja a fejedelmet. Ismerős vonásokat fedez föl Kettenheim a kis lánykán, majd meg azon házat pillantja meg, melyben nevelkedett s melyet oly hálátlanul elhagyott. Minderre felébred benne a természettől szivébe vésett szülői szeretet7"szüleihez siet, bocsánatért esedezik s miután atyja visszafogadja, szülői nevét is felveszi. A bibliai tákozló fiú történetének változata ez, melyben az atya szigora, az anyai szív gyöngéd-