Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1901

— 4 — Később azon vágy ösztönözte őt, hogy a népoktatás ügyének nagyobb szolgálatot tehessen s a mind sűrűbben fellépő torokbaja is kényszerítette, hogy az előadásokról lemondjon s tanfelügyelői állást foglaljon el. 1872-ben Esztergom-, Komárom- és Győrvármegyék tanfelügyelőjévé nevezték ki. Ezen állásában eltöltött négy évi működése általános tiszteletet szerzett neki. 1878-ban Trefort Ágoston őt a győri tankerület főigazgatójává nevezte ki. Mint főigazgató is megszokott lelkiismeretes pontossággal teljesítette állásának kötelmeit; bő ismeretei, a tanárok és tanítványok irányában tanúsított szeretete és tapintata által példaképül szolgált tanárnak és tanítványnak egyaránt. Számos önálló munkát, értekezést és czikket irt, részint, hogy az ifjúságon segítsen s könnyebb vezérfonalat adjon kezébe, részint pedig, hogy a nevelés-oktatási eszméket a nagy közönséggel is megismertesse. Kiválóbb önálló munkái: A pozsonyi elemi iskolák; Etwas über unser Schulwesen; Történelmi zsebszótár (Pozsony (1867.); Sokrates (u. o. 1869.); Mikor remélhetjük népnevelésünk előmenetelét? (u. o. 1872.); Az öngyilkosságról (Esztergom) Komárommegye népiskolái; Esztergommegye tanügyi állapota és népiskolái; Az érzelmek és azok nevelése; Magyar-latin és latinmagyar zsebszótár (Győr); Magyar-német és német-magyar zsebszótár (Győr); Viszonyok s arányok (Győr); Iránydolgozatok (Győr); Kairói lázadás (történeti elbeszélés németből u. o.) stb. 1901. év elején kezdett betegeskedni. Az erőteljes test sokáig küzdött a kínos betegséggel, de végre is a gyilkos betegség győzedelmeskedett és 1902. évi jan. 21-én visszaadta lelkét Teremtőjének. Istenbe vetett hitével, igazi keresztény béketürésével, a haldoklók szentségeinek ájtatos felvételével még utolsó perczeiben is példaképül szolgált. Legyen áldott emléke! Az ö. v. f. n. !