Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1901

nek. Csakhogy ez nem sikerül, a természet és az élet megtagadja tőlünk a feltétlen engedelmességetA legvakmerőbb aklimatizálók magát az egyedet akarták aklimatizálni, de tökéletesen felsültek. A körültekintőbbek belátván az előbbi kisérlet hiábavalóságát azt remélik, hogy majd eljön a faj aklimatizásálának az ideje. Minthogy azonban el van ismerve, hogy az egyed nem tud aklimatizálódni, nyilvánvaló, hogy annak utódja is csak akkor nyerheti meg ezt a képességet, ha maga is megváltozik, mert azonos lények leszármazási vonalán ami lehetetlen az elsőre nézve, szintúgy lehetetlen a többire nézve is az utolsóig. Szóval az ilyen aklimatizálás tranzformálással kapcsolatos ; meg akarja teremteni azt, amit erős természetű fajtának, vagyis olyannak tart, amely a mi szigorú klímánkat kiállja, csakhogy akkor már az aklimatizált faj annyira elüt forró-övi fajától, hogy többé voltaképen azonosnak nem lehet mondani a kettőt. Végre is föltéve, hogy lehetséges ez, annyi század szükséges hozzá, hogy talán az emberiség egész élete sem lesz elegendő.

1) Van azonban az emberi működésnek számos tere, melyeu jelentékeny mértékben mozdítja elő a növények vándorlását. Az emberiség közművelődése, foglalkozása, költözködése, a népek vándorlása s egymással való barátságos és háborús érintkezései, különösen pedig a földmívelés és kereskedelem különböző útja-módja a növények földrajzi elterjedését ma is hathatósan mozdítja elő, s Rlcl kltl 3> cit< cl vidék flóráját. Azokon a növényeken kivül, melyeket az ember idegen földről saját czéljaira szándékosan szállít és saját birtokára ültet, sok más növény mintegy lopva, lappangva kiséri a kulturát, különösen a közlekedésnek útvonalait, vagy a gazdálkodás, meg a lakóhelyek környékét. A vasúti sinek mentén gyakran a vidék eredeti növényzetétől merőben különböző vegetáczió fészkelődik meg. Vetőmaggal, kerti vetemények és más dísznövények magvaival a velük együtt élő gyom vagy élősködő növény magva és spórája is együtt terjed tovább.

2) Nem tudjuk biztosan meghatározni az időt, mikor kezdődött az embernek öntudatos és saját érdekében czélzatos beavatkozása *) Emery : i. m. 678. 2) Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz. 1891. 3.