Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1898

— 10 — meggyőződésétől el nem tántorodik még akkor sem, ha beszakadva rároskadna a földkerekség, benne akkor is egy rettenthetlent sújtanának a romok ; végre a ki egész működésében édes magyar hazája boldogítására törekszik, szem előtt tartva e két elvet : «Szeresd a hazát», «A haza minden előtt», és a haza felvirágozásáért fáradni, áldozatot hozni is tud és ekképen a hazaszeretetet szent érzetté avatja. Hogy ennek a magasztos feladatnak az új pápai róm. kath. gymnasium megfeleljen, erre kértük Jézus és Mária segítségét. Legyen Isten áldása az intézeten ! Virágozzék az egyház és haza javára ! * A beszéd végeztével a benedikáló lendületes szavak kíséretében átadta a gymnasium igazgatójának az intézet kulcsát. Erre a gymnasium igazgatója a következő beszédben ecseteli az új épület keletkezésének és létrejöttének mozzanatait : Méltóságos főispán ur ! Mélyen tisztelt vendégkoszorú ! Kedves ifjak ! Századunkat a felvilágosodás századának szokás nevezni. És ki is tagadhatná, hogy főleg a természettudomány, az ipar, az elmés találmányok és felfedezések óriási haladást tettek ? A Nap a mi udvari festőnk, a villám gondolataink paripája, a gőz igavonónk és repülő szárnyunk. Irodalom, tudós társulatok, zene, szinház, palotaszerű iskolák és a fényűzéstől csillogó vendéglők, a könnyű és gyors közlekedés aranykorukat élik. Csak az a szomorú, kogy e nagy felvilágosodásnak árnyéka is van, még pedig iszonyú sötét árnyéka ! Az egyháznak feladata, kötelessége és joga van az ifjúság nevelése fölött őrködni. Hiszen a gyermeket ő szenteli meg a keresztségben, ő szüli az ifjúságot Isten gyermekeivé, ő oktatja a mennyei igazságokra, ő táplálja szentségeivel, ő neveli keresztényekké, a mennyország örököseivé. A keresztény szellemben oktatott ifjúság képezi alapját a kereszténység jövőjének, a családok üdvének, a népek és államok jólétének.