Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1897

- 90 — tanárok csak a kellő rendre ügyeltek. Ennek az oka abban keresendő, mert a veszprémi püspök a gyóntathatási engedély megadását a Veszprémben teendő vizsgálattól tette függővé, holott más egyházmegvékb?n az a szokás uralkodott, hogy azt Írásbeli kérelemre is megadták a tanároknak, minthogy az előirt vizsgálatot Pannonbalmán már úgyis letették. Minthogy a tanárok a püspök ezen intézkedésében holmi bizalmatlanságot láttak s máskülönben is a Veszprémbe való utazás nagy alkalmatlansággal és költséggel járt, különösen mig vaspálya nem volt: a gyóntatási felhatalmazásért nem mentek Veszprémbe. Azonban a viszonyok változtával a tanárok később többen kérték a jurisdictiót s mégis kapták s ekkor a Ferenczrendiekkel együtt gyóntattak. Fehér Ipoly főapátnak bölcs intézkedése ezen a tanuló ifjúság erkölcsi nevelésére oly kiszámíthatatlan fontosságú szent ténykedést, a mint az a többi benczés gvmnasiumokbau is jobbára szokásban volt a Benczés Rendtartásban, 1895-ben egészen a tanári karra ruházta.

1) A tanuló iíjuság a hatvanas évektől kezdve 5-ször, 1877/8-tól pedig 4-szer járul a szeut gyónás és szent áldozáshoz. A Benczés Rendtartás szerint: szent Imre és Jézus neve napján, húsvétkor és évvégével.

2) Bérmálás és a cégszentségek kiszolgáltatása. Valahányszor a veszprémi megyés püspök Pápán bérmált, a tanuló ifjúság közül a tanári kar azokat a kiknek meg volt az anyaszentegyház által megkívánt koruk, a szentség méltó felvételére elkészítette s miután a püspök ünnepies fogadására zászló alatt az egész ifjúságot kivezette, a megbérmálandókat meggyóntatta és megáldoztatta s a szeutség felvételére a plébánia templomba elbocsájtotta.

3) Ha megtörtént azon szomorú eset, hogy valamelyik tanuló a végszentségekre szorult, azokat neki a plébános engedélyéből az osztálytanára szolgáltatta ki, s ha meghalt ugyanő végezte a végtisztesség megadását, a temetést is. Különben halálozás ritkán fordult elő a tanulók közt ; a 90 esztendő alatt 10-nél nem igen rúg többre a halálozási esetek száma.

4) Vasár- és ünnepnapok. Vasár- és ünnepnapokon az iskola harangja 8 órakor szólalt meg először. Erre az első és második osztálybeliek az iskola egyik, a harmadik és negyedik osztályosak pedig az iskola másik nagyobb termébe gyűltek egybe, a hol a kurátorok először felolvasták a katalógust, azután lelki olvasmány volt vagy Kempis Tamásból, vagy a szentek életéből, vagv az „Üdvösséges mulatság" czimű szertartásos könyvből egészen 1/

29-ig ; 9-ig exhortatio, a melynek végeztével templomba mentek a szent misére, a mely alatt latinul éuekeltek orgonakiséret nélkül.

5) Délután kettőkor csengettek, s miutáu először a katalógust felolvasták, fél háromig lelki olvasmánynyal foglalkoztak ; 3-ig katekezist tartottak, azután lytániára mentek a mely alatt a lorettói lytáuiát éne*) Benczés Rendtartás, kiadta Fehér Ipofy főapát 1895 okt. 23-án. Tulajdonképeni czime: «Eljárás a pannonhalmi szent Benedekrend gymnasiumában» mi azonban mindig mint «Benczés Rendtartást» idézzük. 2) Benczés Rendtartás. 3) Gymn. Protocollumok. különösen az 181 f^ 4) Gymn. Főnévkönyvek. s) Quaedam notationes ect. és Prot. Consess. 1814/5.