Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1897

— 48 — tolták, addig a pálosoktól 1761-ben emelt és szolid anyagból készült épület némi csekély átalakítással, a melyet 1806-ban és az ötvenes évek elején vittek rajta végbe,

1) elég alkalmas iskola gyanánt szolgált s a Pápán összeseregleni szokott tanulókhoz mérten elég tágas volt.

2) A világosság szempontjából is csak egy osztály, az első' osztály, ellen lehetett kifogást tenui a borúsabb téli napok délutánjain, azonban ekkor az utczára szolgáló három tanterem sem nyújtott kellő világosságot, jóllehet elég magas ablakaik voltak. Az ötvenes években, a midőn a múzeumokat létesítették, legkevésbe sem akadtak fenn, mert az első osztály felett levő nagy termet 1856-ban kettéosztották s az egyikből természettani, a másikból természetrajzi múzeumot csináltak.

3) Midőn azonban Eötvös br. miniszter behozta a gymnasiumba a szabadkézi rajzot, már hiányzott a rajzterem. Ekkor az első osztályt használták rajzteremnek, a mi fölötte alkalmatlan volt, mert folytonos hurczolkodással járt.

4) A folyton bővülő természeti múzeumokat sem lehetett kellőleg elhelyezni, s hiányoztak hozzájuk a kísérleti termek ; később a történeti és földrajzi szereket sem tudták elhelyezni a gymnasiumban, a melyben továbbá nem volt igazgatói iroda, tanári szoba és a bedellusnak lakása. A rend vezető férfiai e hiányokat már rég észrevették, azonban mielőtt a pápai gymnasium újjáalakításához foghattak volna, előbb Pannonhalmának főiskolához illő felszerelése, továbbá Sopronban, Esztergomban és Győrben a főgymnasiumoknak megfelelő épületekkel való ellátása vették igénybe a mellékapátságoktól anyagilag alig segített s emiatt elég nyomasztó helyzetbea levő főapátságot, a melyet másrészről a tanárok kellő kiképzése s anyagi helyzetének javítása, gazdaságainak jókarba való helyezése s ezáltal ezek jövedelmezőségének emelése, úgyis nyomasztó helyzetbe hozott. Midőn a pápai reformátusok az államnak 90.000, Pápa városának 30.000, Veszprémvármegyéuek 20,000 és egyes adakozóknak több ezrekre menő adományaiból avult s czélszerűtlen iskolai épületük helyett, a melylyel a benczés gymnasium bátran versenyezhetett, a kor igényeinek teljesen megfelelő modernszerű épületet emeltek : a pannonhalmi szent Benedekrend már a rivalitás szempontjából sem engedhette azt, hogy bárki is oly összehasonlítást tehessen a két iskolai épület között, a melynek eredménye a benczés épület hátrányára dőljön el. A minden szépért és jóért lelkesülő Fehér Ipoly főapát mindjárt uralkodása kezdetén tervbe vette a pápai iskolai épületnek átalakítását, de bárhogy vizsgálta a területet, annak szük volta miatt azon modernszerű épületet nem lehetett emelni ; szükséges volt tehát hozzá még a szomszédos grófi háznak a megszerzése is. Azonban telket is venni s a gymnasiumot fel is építeni, e kétszeres költséget a rend anyagi viszonyai meg nem engedték. Ekközben történt az, hogy a város 30.000 frttal segítette a reformátusokat iskolájuk felépítésében. Ez a körülmény reményt nyújtott a benczéseknek is, hogy a kulturális czélokra annyit áldozó Pápa városa, már csak a vallások között való viszonyosság elvénél fogva, sem tagadhatja meg a benczés gymna1) Főigazg. igazg. jelentések. 2) Gymn. Protoc. 3) Gymn. Progr. 1855/6. 15. 1. 4) Főigzt. lát. jegyz. 1868.