Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1897

- 42 főigazgató volt, annak pedig mindegyiknek a főérdeme az volt, ha minél több iskolát tudott elnémetesíteni. Minthogy ez Pápán nem sikerült, annyira mentek már Greschner és társai, hogy a pápai tanárokat még a minisztériumnak is feljelentették, a mely meg a főapáthoz fordult, hogy ez birja reá a tanárokat a német tanításra. A főapát kérte is őket, sőt néhány kemény levelet ir Füssynek és Vaszarynak, a magyarság eme két főapostolának, de ha találkozott velük, igazi atyai szeretettel ölelte őket keblére s úgy tett és érzett, mintha köztük semmi sem történt volna.

1) Éppen ebből látszik, hogy nincs igaza a pápai plébánia ez időbeli Diarium Írójának, a ki a főapátot germanizálásról vádolja, Füssy- és Vaszaryról pedig azt irja, hogy magyar érzésük miatt a főapát előtt kegyvesztettek lettek.

2) Rimely minden izében igaz magyar ember volt, de mintegy nagy rendnek a feje nem akarta azt merev ellenállása által a veszélynek kitenni, különösen akkor, midőn a miniszteriumbau a szerzeteseknek úgyis elég ellensége volt ; hanem inkább kiadta a felsőbbség által reá erőszakolt rendeletet, mert úgy is tudta, hogy a kiknek szól, azok úgy sem engedelmeskednek neki. Ily gondviselésszerű férfiak támadnak akkor, a midőn kétsziuû politikát űzni nagyobb hazafiság, mint az erőszak ellen nyiltan fellázadni s ez által a jó ügynek nem használni, hanem inkább ártani. A német nyelv erőszakolása s ezzel szemben a tanárok ellenállása az ötvenes évek végén a pápai gymnasiumban már annyira ment, hogy a helytartósági tanácsos urak már a gymnasium bezárásával fenyegetődztek,

3) ha ezt, meg amazt a tárgyat németül nem tanulják ; a midőn az 1860-iki kegyelmes leirat visszaállította a magyar nyelvet teljes jogaiba és a német, cseh s morva tanácsosokat pedig visszakergette ősi hazájukba, hogy ott terjeszszék az igaz osztráczizmust. Magát Greschnert is nyugalomba küldötték nemsokára, a kinek helyét Kádas Rudolf jászópremontrei kanonok és a Szent István Társulat igazgatója foglalta el.

4) Kádas Rudolf főigazgató 1862. november 10-éu látogatta meg először a pápai benczésgymnasiumot, a mely alkalommal megelégedését nyilvánítá a tanuló ifjúságnak a tanulmányokban való előmenetele és erkölcsi viselete fölött ; különösen kiemelte, hogy az ifjúság a templomban példás viseletet tanúsít s épületesen énekel. Ajánlotta a tanároknak a Szent László Társulatnak tanulók közt való megalakítását s Szent László ünnepének iskolai szünettel, gyónással és áldozással való megülését. Végül örömmel vette tudomásul, hogy az ifjúság szabad óráiban rajz, szépírás, ének, zenével és f'ranczia n)elvvel foglalkozik, nyáron pedig növényeket és lepkéket gyűjt.

5) Mielőtt ezek történtek, 1860-ban felvirradt a 10 évig sötét börtönbe zárt magyar szabadságnak gyengéd pirkadású s biztató fényt árasztó hajnala. Már 1859-ik év telén mintegy varázsütésre elkezdődött a magyar viselet. Mindenki igyekezett magyar szabású ruhát szerezni. Zsinóros, sújtásos, pitykés dolmány és atilla, feszes nadrág, sarkantyús csizma, pörge kalap képezte a férfiak, konty, *) U. ő. 2) Plék Diarium. 3) Gymn. Levt. 1860. 4) Gymn. Prot. 1862. 5) Fői^, lát. jegyz.