Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1897

— 37 — az osztrák közoktatás élére nem is állíthattak volna, a ki, hogy port hintsen az emberek szemébe, behozta a porosz eredetű Organisations-Entwurfot, a mely tanrendszert azonban elferdíté, megcsonkítá, hogy így czéljának annál jobban megfeleljen. Nagyon tévedne, a ki azt gondolná, hogy az Entwurf a geriuauisatio terjesztője volt. Korántsem ! Mert abban a nemzeti nevelés ellen egy szó sincs, sőt a nyelvre nézve tiszteletben tartja az alapítók szándokát. Csak később jöttek a gyönyörű Utóverordnungok, Erlassok, mígnem 1854-ik évi decz. 9-én és 1855juu. 1-én nyiltau kimondották, hogy ezután minden és mindenütt németül fog meuni.

1) Behozták a hazánkban eddig dívott osztályrendszer helyett a szakrendszert ; idegen tanárokkal árasztották el az országot, több iskolának nyelvét mindjárt az ötvenes évek elején németnek nyilvánították ; s az volt a kedves szójárásuk, hogy a barbár magyarból művelt embert, azaz jóérzelmű (gutgesinnt) osztrákot formálnak. Azonban nagyon elszámították magukat, mert a magyar iíjúbau először a magyart kelle megsemmisíteni, s elölni benne a dicső ősök kiirthatatlan endé. két s vele a magyar nyelv szeretetét s megismertetui vele az idegent s bevezetni annak szépségeibe, hogy azért lelkesülni tudjon.

2) A beuczésreudet, a melynek a visszaállítás után főhivatása a hazai ifjúság nevelése volt, ezek az újítások nem hagyhatták érintetlenül. Még nem is lépett életbe az Entwurf, a midőn a rendnek indirekte tudomására adták annak az életbeléptetését, sőt a rend egyik előkelő tanártestületétől annak behozatali módozataira nézve tanácsot, illetőleg véleményt kértek.

3) Az Entwurf életbeléptetése. Míg ezek az országban történtek, az alatt sürűu mentek Pannonhalmára a minisztériális rendeletek, a melyek folyton új és új követelményekkel állottak elő. Rimely Mihály főapát ekkor mutatta ki. hogy mennyire helyén vau ; mert nemcsak megtett mindent, hogy az új rendszer a beuczésreudet készületlenül ne találja, hanem még ezenfelül minden erejéből arra törekedett, hogy a vezetése alatt álló testületnek a jó hírnevét a kormánynál befolyásos embereknél előmozdítsa. Azért a midőn Windischgrätz herczeg rendeletére a pápai benczés tanároknak is tisztázniok kellett magukat politikailag, hogy t. i. a forradalomban részt nem vettek, az uralkodóhoz mindig hűek maradtak s az ifjúságot is hívségben tartották : Rimely Mihály főapát felhívta Wéber Dénes pápai házfőnököt és gvmnasiumi igazgatót, „hogy a bizonyságleveleket a helybeli plébánossal és a városi elöljárósággal is aláírassa, hogy mihamarább, de okosan essenek át a csiklandós feladaton."

4) Hogy pedig a tanárok a megkívántató állam vizsgálatot mielőbb letehessék, már 1849. végén felszólítja a kezdő tanárokat, hogy azon tanulmányok olvasgatásában szorgalmatoskodjanak, a melyekből a fensőbb intézmények értelmében vizsgálatot kell tenniók.

5) Kifejezi ugyan azon reményét, hogy azok a tanárok, a kik Bakonvbélben a főigazgató előtt a J) Tanodai Lapok. 1861. 11. sz. 4) U. o. 3) Pozsonyi. *) A főapát levele Wéberhez 1849. novb. Benczés székház levéltára. s) Schmidt Szörény főapáti titkár levele az igazgatóhoz 1819. szept. 20.