Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1897
— 26 — tanácscsal fog szolgálni. 1) A küldöttek két napig várakoztak a Budáról távollevő Paintnerra. De hogy hiába ne költségeskedjenek, Veszprémen vették át hazafelé utjukat, a hol Bésán alispántól vették át a Helyt. Tanácsnak ekkor már megérkezett leiratát, a melyet otthon aug. 30-án olvastak fel a tanácsülésben s referáltak a tanácsbeliek nem nagy örömére eredménytelen küldetésükről. 2) Minthogy a város a Helyt. Tanácsban s előkelő pártfogóiban ennyire megcsalatkozott, ismét a legilletékesebb faktorhoz, a benczés rendhez fordult; elküldte Pannonhalmára a Budán járt küldötteket. Pannonhalmán a küldötteknek Horváth Pál regens-apát kijelentette, hogy ez ügyben maga nem határozhat, mert ez az egész szerzetet illeti, azt pedig most össze nem hívhatja, hanem ha ez ügyben a szerzet határoz, tudomásukra adja. 3) A válasz valószínűleg tagadó volt, mert az 5. és 6. osztályból nem lett semmi ; jóllehet 1820-ban Bésáu alispánhoz ismét küldöttséget menesztenek a két osztály miatt, s a nekik 1822-ben a deákoskolák érdekében tett utazásai fejében 105 frtot küldenek. 4) Az ügy ezután majdnem két évtizeden át pihent, mignem 1837. augusztus havában a Könczöl János elnöklete alatt egybegyűlt tanács ismét felmelegítette azt, a midőn elhatározta, hogy a két osztály megnyerése végett a főapáthoz küldöttséget meneszt, a mely, hogy annál inkább meghallgattassák, a benczés igazgató, Petykó Jenő pártfogását kérte ki. Petykó előadván az augusztus 17-én a főapáthoz intézett levelében a város óhajtását, nem késett azt a főapát kegyeibe ajáulani. 5) A küldöttség nem ment el, a minek oka tán az lehetett, mert Petykó igazgató felszólította a várost, hogy mint Patrónus az iskolák füttéséről és tisztogatásáról gondoskodjék, hogy igy a tanulók minden iskolapénz fizetése nélkül járhassanak iskolába. Minthogy az igazgató átiratában egy erre vonatkozó felsőbb rendeletre hivatkozott, a tanács annak másolatát kérte tőle, de minthogy az nem volt a kezei közt, kérésére tagadó választ adott. t í) Két esztendő múlva azonban ismét elhatározták, hogy a főapáthoz fordulnak. 7) El is küldötték 1839. szept. 21-én Körmendi Péter tanácsbelit a Pozsonyban a diétán időző Kovács Tamás főapáthoz a város alázatos folyamodásával, a melyben megígérték, hogy a két felállítandó osztályt megépítik s minden szükséges bútorral felszerelik. 8) A főapát erre Jankó Felix főmonostori perjelt és Szeder Fábián levéltárost küldötte Pápára, a kik, midőn 1840. év márczius 25-én délután a városba érkeztek, azonnal Bischiczky Miksa városbiróhoz mentek, a kinek elmondották, hogy a főapát hajlandó a két tanárt Pápára küldeni, ha a város egy-egy tanár eltartására évenkint 500 — 500 frtot fizet. A városbíró s a város azon előkelő férfiai, kikkel a küldöttek az ügyet privatim megbeszélték, mindnyájan ismét forró óhajtásukat fejezték ki arra nézve, hogy a két osztályt megnyerhessék, de a város szegénységére s azon körülményre hivatkozva, hogy semmiféle alapítványa sincs a városnak, a melyből az 1000 frtot elő tudná teremteni s a város polgárai *) Vár. Levt Prot. 1817, augt. 30. 2) U. o. 3) ü. o. 4) ü. o. 1820. jan. 10 3) Petykó leve'e a főapáthoz. Acta Papensia Fasc. 48. Pannonhalmi levéltár. 6) Pápa városi Prot, 1837. 7) U. az. 183îrr 8) yár. Prot. 1839
