Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1897

— l25 — Az ötvenes évtől kezdve a tanárok mindjárt az év elején meghatározzák a gyakorlatos napokat s azt a tanórarend felolvasásakor a tanulóknak megmondják, sőt még az iskolában kifüggesztett tanórarendbe is beirják. A gyakorlatokat úgy osztják fel, hogy egy napra két gyakorlat ne essék. Ezeket a gyakorlatokat a tanár átnézi, a hibákat aláhúzza, a tanulókkal közösen kijavítja és otthon letisztáztatja. A latinból minden héten, a többi nyelvből minden 2 hétben van gyakorlat. A számtanból is dolgoznak ki példákat.

1) Tanári tanácskozmányok. A nagy szünidő vége felé az igazgató a tanárikart tauácskozmányra gyüjté maga köré, hogy az iskolai év elején előforduló ügyekről tanácskozzék velük.

2) Legelőször is rövid beszédet intézett hozzájuk, a melyben kötelességeik hű teljesítésére buzdítá őket. Azután, ha volt valaki a tanárok között, a ki először lépett a tanári pályára, vagy ha az igazgató azon évben kezdé hivataloskodását, akkor az ilyenek a felsőbb rendeletek értelmében a hivatalos esküt letették s 1824-től még Reversalist is állítottak ki, a melyben elismerték, hogy semmiféle titkos társulatnak nem tagjai.

3) Azután megállapították a Yeui Sancte napját és óráját, a beiratások idejét s az előadások kezdetét ; meghatározták az istentisztelet rendjét s erre vonatkozó üdvös intézkedéseket hoztak, kitűzték a törvények felolvasásának napját; felolvasták a Ratio Educatiouisból az igazgató és tanárok jogait és kötelességeit s végre az igazgató közölte velük a szünidő folyamán a felsőbb tanhatóságtól érkezett rendeleteket és körözvéuyeket.

4) Ezután minden hónapban kétszer-háromszor gyűltek össze tauácskozmányra, ha erre akár valamely fontosabb fensőbb rendelet érkezése, az iskola életében előfordulandó és közelgető egyházi vagy világi vonatkozású esemény, valamely tanuló törvénysértése, a vizsgálatok közelgetése ösztönözte őket ; ezeket mind közös tanácskozmányban intézték el.

5) Az alakuló tanári tanácskozmáuyou kivül különös súlyt fektettek az első félév és az év végének közeledtével tartott tanári tanácskozmánvokra ; az előhbenin megállapították a vizsgálatok napjait, az utóbbin még a diszvizsgálat és a bizonyítványok kiosztásának módozatairól is tanácskoztak.

6) A tanácskozmányokról az igazgató vezette a jegyzőkönyvet, a melyet a tanárok, a legfelsőbb osztálytanárán kezdve, aláirtak. Minden jegyzőkönyv végén az igazgató nevének aláírásával bizonyította, hogy az istenitiszteletet a fensőbb rendeletek értelmében megtartották és a tauárok azokon pontosan részt vettek.') Ezeket a jegyzőkönyveket minden félév végén a főigazgatónak felterjesztették, a ki rendszerint elismerésének kifejezése mellett küldötte azokat vissza. Föl terjesztették még a főigazgatóhoz az eskümintákat és a Reversalisokat is, a melyekből az esküminták a főigazgatói, a Reversálisok pedig a Helyt. Tan. levéltárában őriztettek.

8) 1850-től kezdve minden hónapban egy tanári gyűlést tartottak, a melyet előbb a tanári kartól választott, később az igazgatótól kinevezett tauácskozmányi x) Alakuló jegyzökönyvek. 2) Extractus Consess. 1806/7. 3) Győri főigzt. levt. 1824*) Gymn. Protlmok. 1806-1S50. U. o. 6) Gymn. Prot. ') U. o. 8) Győri főigt. levt. 1821,