Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1896

- 6 A szállítás körülményei függnek az anyag minőségétül. A víz tovaszállító munkásságát vagy úgy fejti ki, hogy a szilárd anyagot egyszerűen tovamozgatja, vagy pedig úgy, hogy az érintkezésbe jött kőzetből felold és igy szállítja tovább. Az első eset vagy úgy történik, hogy a szilárd anyagot a fenéken tovább hengeríti, vagy úgy, hogy a vizben úszkáló, rendesen kisebb részecskéket szállítja tovább. A folyam fenekén tovaszállított szilárd anyag képezi a törmeléket, a lebegő szilárd anyag az iszapot, az oldott pedig a sókat. A törmelék, lebegő- és oldott alkotó részek közt határozott viszonyt a mennyiségre nézve nem lehet megállapítani, hanem lehet eredetükre nézve. Ugyanis minél tovább hengergeti a folyó a törmeléket, annál több iszapot és oldott anyagot nyújt a törmelék súrlódás okozta ledörzsölés folytán a folyamnak. De azért csak csekély része az iszapnak és az oldott anyagoknak származik innen. A legtöbb a forrásnál, a szél és beszivárgás utján keletkezik. A törmeléket főként a fenékről szedik a patakok, később leginkább alámosott patakról jut a folyóba. A törmelék, lebegő és oldott alkotó részek szállítási körülményeit fogjuk vizsgálni. A törmelék szállítási. Láttuk, hogy a törmelék tovaszállítása szoros összefüggésben van a víz sebességével ; mégis ez utóbbi inkább csak a törmelék nagyságát határozza meg, mint a mennyiséget. — Az egyenlő törmelék súlya a víz sebességének hatodik hatványa szerint növekszik. Tehát ha a víz sebessége kétszer akkora lesz* úgy 24-szer súlyosabb törmeléket képes tovább szállítani. Innen van azon tünemény, mint már emiitettünk, hogy némely rohanó hegyi pataknál nagyobb a hordalék mennyiség a víz mennyiségénél. v = a folyam sebessége; s = köbegység víz súlya; K= törmelék keresztmetszete; Í = az alaktól függő coeficiens; g — sebesedés ; igy a víznek a törmelékre k

2 ható ereje P = í-2cT &°mb alakú volna a törmelék Eitelwein szerint é=07886, K = I

2Ti, g = 9-81, s = 2000 5g. P = 126 r

2/

2 kg. Ezen erővel szemben minden törmelék oly ellenállást fejt ki. mely arányos a súly és a súrlódással. Legyen ti hát T = valamely test tömege, s, — a tömegegység súlya, továbbá <f> — súrlódási coeliciens, úgy a vizben való ellenállása E — y T (s,—s). Gömbnél T — 4/

3I

2", a legtöbb kőzetnél s, s

1=2200, innen E = 5626r/v

3 kg. Mig tehát a törmelékre ható erő kisebb, mint az ellenállás, addig helyén marad az ellenkező esetig. A határ a nyugakwn és mozgás közt P = E, innen 126 v

2j

2 = 526T

2</>