Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1896

- 36 Dunának Kubin, Baziás és Drenkovanál 3 napig is u. az a niàgas vízállás. Ezen jelenség minden szorulatnál megismétlődik. Magas vízállás mellett nagyobb iszapszállitással kedvezőbbek a szigetlerakodások feltételei, tehát a bécsi és a kis magyar alföldön legkedvezőbbek szigetképződés feltételei. Figyelembe veendő, hogy Magyarországon különösen lassú a viz mozgása. Ugy hogy 1890-ben nálunk még alacsony volt augusztus hónapban, midőn az alpesi folyók megáradtak és Budapest a legszebb időjárásban az árviz veszedelmének volt kitéve ; szeptemberben al-Duna erősen megáradt, midőn az Alpesekben felhőtlen időjárás volt. A meder alakulásra és ezzel a szigetképződésre a folyam geologiai viszonyai is jelentékeny befolyással vannak. A szilárd környezet meggátolja a medernek szélességben való terjedését és mélyítésre kényszeríti, tehát a szigetképződést gátolja, A laza, porhanyós talaj a folyam kitágulását, kanyargását, terjeszkedését megengedi, s helyileg is szaporítja az iszapot. Mind oly körülmény, melyek a. szigetképződést előmozdítják. A kis magyar alföldön és a bécsi medenczében szorulatból kijutott folyam kitágul, a laza talajon széles medret alkot és iszaptartalmát gyarapítja, majd meg lerakja, Kremsig szilárd kőzetek : mészkő és granit közelítik meg a Dunát s részben a szorulatoknál medrét is alkotják. Bécsnél ismét mészkő nyomul a part felé, mejd Bécsen alul ez ismét elmarad és alluvialis lerakodások közt halad a Duna; mint Krems és Altenburg között. Dévény és Pozsony közt gránit hegyek közelítik meg a Dunát. Tovább egyes helyeken a lősz és karlsdorfi belvederi kavics csekély terjedelmű lerakodásainak kivételével egész Pozsonyig liasz-mész szorosan a part mentén kiséri a Dunát, A jobb partot, valamint Pozsonytól a balpartot is Püspökiig meglehetős összeállású és tömör diluvialis homok, agyag és más összeálló hömpölyök alkotják a partot. Míg ezentúl egész Komáromig laza alluvialis és csak csekély részben diluvialis lerakdásook : lisztfinomságu iszap és gyenge agyag határolják a partot. A meder alját pedig Gönyőig szürkéskék SZÍVÓS agyag képezi, mely sokkal jobban ellenáll az erosionak, mint a kavicsréteg, mely ezen szakasznál csak egyes rövidebb helyeken található, m ig* a felsőbb részeken túlnyomó.