Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1896

- 22 A folyamok hordalékjuk végső maradványát a torkolatnál vagvis a tengerben rakják le. A hordalék csendes lerakodása ott történhetik, hol az ár-apály gyenge, áramlások hiányzanak, vagy a folyam okozta feltöltéseken kívül van. A folyók torkolatukhoz közel már rengeteg vizet szállítanak, az iszapmennyiség is tetemes, mert alsó folyásuk laza alluvialis talajon halad. Az erősen csökkent sebesség folytán már a szárazon rakják le a folyamok a hordáiékukat és elágaznak, de a tengerbe is jut még, hol a tenger vízével elegyedve elveszti sebességét és a hordalék lerakodik, mi, ha a tenger felszinéig jut és növeli a continénst, deltának neveztetik, ha a lerakodás nem jut a felszínre, aestuariumnak nevezik. Egyes folyók ezen lerakodásaik által különböző mértékben növelik a a szárazt a tenger rovására. Terek folyó évenkint 495 m.-rel tolja ki deltáját a Káspi tenger rovására, a Duna 40 m.-rel, Nílus 4 m.-rel, Tiberis 1 m.-rel. Ezen lerakodásoknál tekintetbe veendő a partok függélyes mozgása. Sülyedések megakadályozzák vagy hátráltatják a delta növekedését. Ezen oknál fogva Nílus deltája növekedésének határ van szabva; Hudson és Counecticut folyók deltája eltűnt. A Duna alig 100 km.-nyire a torkolatától Ismailinál kezd elágazni. A víz legnagyobb mennyisége (60 °/

0) az éjszaki (kiliai) ágban halad és 100 km. után eléri a tengert. A déli vagy tulschai ág 18 km.-nyi ut után egy oldalágat bocsájt, mely a Duna összes vizének 30 °/

0 szállítja és 100 km.-nyi üt után éri el a tengert; ez a szt.-györgyi ág ; alig több mint 7°/

0 az összes viznek keletnek fordúl Szt.-Györtől és 84 km. uton szalad a tengerbe. Ez a szulinai ág. Ekkor már a Duna iszaptartalma átlag A mint ezen zavaros víz a tenger vízével érintkezik, az iszap lerakodik. Ez által a Duna torkolata előtt egy iszapgát emelkedik, melyet még a déli irányú parti áramlat növel. Ezen zátony a kiliai ág előtt keletkezett és a tenger szine alatt 12 m. emelkedik, amint ez áttörni nem képes, fölötte folyik el és 8 ágra szakad szét. Az 1830. és 1856. közé eső 25 év alatt a kiliai ág hordta iszap 2 km.-nyire tólta a szárazt a tengerbe. A szulinai és szt.-györgyi ág iszapgátja valamivel alacsonyabb, a mennyiben 2*7—3-8 m. vannak a tenger szine alatt. Ijtt nemcsak a tenger változó magassága miatt, hanem hirtelen áradások folytán is változik a gátak mélysége.